A szenvedésen való felülkerekedés kilenc módja🔗

1. Kerekedj felül a szenvedésen erős idegrendszer építése révén

Minden betegség és depresszió csupán egy gyenge idegrendszer. Elképzeled és megteremted a szenvedést. Azután, hogy azt elképzelted és megteremtetted, azt fogod mondani, 'Egy nap mindenképpen meg fog történni, hadd szenvedjek akkor már most!'

Sajnos az öröm vagy fájdalom egy kicsike kis jele is elég arra, hogy kizökkentsen téged az egyensúlyodból. Csakúgy, mint ahogyan a helyes étrend az kötelező, a jógát, ami az idegrendszeredet képessé teszi, hogy magas frekvenciájú fájdalmat vagy élvezetet is kezelni tudjon, azt is kötelezővé kellene tenni. Dolgozz egy erős idegrendszer kifejlesztésén, ami kezelni tudja a szenvedés és öröm jeleit.

Adományozz erős idegrendszert gyermekednek

Kérlek, értsd meg ezt a finom igazságot: amikor a gyermek az apukája vagy anyukája közelében alszik, az idegrendszer nagyon erőssé válik, mivel akármilyen jel is megy az idegrendszereden keresztül amíg álmodsz, az nem fogja megrázni a szervezetedet ha alvás közben az apukádat vagy az anyukádat öleled. Akkor az álom-jelek nem tudják megrázni az idegrendszeredet. A rémálom az olyan, mint egy vad szökőár áramlata s az nem kellene, hogy megüsse az idegrendszeredet s azt meggyengítse. Egy gyermeknek vagy a Gurukulban kell lennie, ahol nincsenek rémálmai, vagy pedig az apa vagy anya testi közelségében. Ha nincsen ott neked vagy az anya vagy apa jelenléte, sem pedig egy erős spirituális gyakorlat, akkor még egy kicsi jel is meg fog téged rázni. Azután még egy kis jel vagy kis gondolat is elég lesz, hogy depresszióba sodorjon téged. Így hát dolgozz azon, hogy erős idegrendszered legyen, ami túl fog téged vinni a fájdalom és az élvezet kettősségén s ami stabilitást fog benned előhozni.

Ahogy Debbie Whitmore tudós mondta, a neuroplaszticitás tudománya arra összpontosít, hogy hogyan tudja az agy újradrótozni önmagát, hogy új összeköttetéseket kovácsoljon, és hogy megtörje a negatív gondolkodás és cselekvés ciklusait.

Patanjali, a Jóga édesapja nagyon gyönyörűen mondja, hogy ha egy meghatározott emlékkép miatt szenvedesz, egy meghatározott mentális sablon miatt, akkor teremtsd meg az ellentétes emlékképet, az ellentétes érzelmet. Például, ha durvaságtól szenvedsz, teremts együttérzést. Ha harag miatt szenvedsz, teremts békét és érezd, hogy az egész testeden szétárad. Engedd azt ki a Kozmoszba minden pórusodon keresztül. Meg fogod látni, hogy egy új mentális felépítést fogsz teremteni, egy új agyi sablont ahogyan azt te akarod.

Ez pontosan az amiről Patanjali beszélt. Természetesen ő már 5000 évvel ezelőtt mondta ezt s a tudósok most igazolják.

Nézd, az életedben van valami amit úgy hívnak, hogy 'hasonlatossági elképzelés'.

Kérlek, értsd meg a szót amit itt alkotok. A 'hasonlatossági elképzelés' annyit jelent, hogy amikor én kimondom azt a szót, hogy 'béke', te azon nyomban emlékezni fogsz valamilyen helyre vagy szituációra ahol valóban béke volt az életedben. Amikor kimondom azt a szót, hogy 'durvaság' akkor emlékezni fogsz valamilyen helyre vagy incidensre ahol durvaságot tapasztaltál meg az életedben. A hasonlatossági elképzelés az valójában egy külön filozófia.

Vannak olyan elképzelések - 'Yasya smarana maatrena janma samsaara bandhanaat vimuchyate.' - melyek, csak azzal, hogy emlékezel rájuk, felszabadítanak téged! Például, ha csak rágondolsz egy szélmentes helyen lévő lámpára, az elméd automatikusan lecsillapodik. Ez az a típusú elképzelés. Adok neked egy specifikus példát. A Banyan fa belsejében lévő üregben van egy lámpánk. Ez egy szélmentes hely s teljesen védve van. Milyen stabil az a lámpa! Meditálj rajta.

Bármikor amikor kimondom a szót, 'Guru Bhakti' (Guru iránti odadás), az én hasonlatossági elképzelésem az mindig Arunagiri Yogishwara's szamádhi-ja az Arunachaleswara templomban. Ez az a hely, ami az emlékezetembe ugrik. Bármikor, amikor kiejtem azt a szót, hogy 'béke', akkor az én hasonlatossági elképzelésem, az mindig a Gangesz partján, Belur Mutt-ban való sétálás lesz, Sri Ramakrishna temploma előtt. Ott a templom előtt, a Gangesz partján szoktam esténként sétálni. Azok a legbékésebb pillanatok amiket az életemben tapasztaltam.

Néha több, mint egy vagy két órán keresztül sétáltam. Még csak nem is szoktam emlékezni arra, hogy a testet hordozom. Csupán elűntem abban a gyönyörű, magas templomban, az áramló Gangeszban és abban a zöld pázsitban. Abban az egy vagy két órában csak egy dolgot tudtam; a templom az létezik, a pázsit az létezik, a Gangesz létezik. Ez minden.

Bármikor, amikor kiejtem azt a szót, hogy 'erő', akkor mindig az Arunachala hegy teteje jut eszembe. Az az erő kifejeződése – az ősrobbanásé – amikor Mahadéva mint fénysugár állt elő.

Tehát értsd meg, a hasonlatossági elképzelések amiket az életedben hordozol, azok határozzák meg a leélt életed minőségét. A hasonlatossági elképzelések felelősek az érzelmeidért – a haragodért, békédért, örömödért, udvariasságodért, a finomságodért, megvilágososdásodért vagy besötétülésedért, ignorálásodért – mindenért a hasonlatossági elképzeléseid a felelősek. Ébredj tudatára annak, hogy a szervezetedben hányszor és milyen fajta hasonlatossági elképzeléseket ismételtél meg. Milyen erősek és milyen gyakoriak a szenvedéssel kapcsolatos elképzeléseid? Amikor tudatosan megváltoztatod a hasonlatossági elképzeléseidet, az életed minősége is automatikusan megváltozik.

Változtasd át a hasonlatossági elképzeléseidet a Mester hasonlatossági elképzeléseinek megfelelően. Azzal a tudatosságod minősége a Mesterévé válik. A tudatosság minősége amit hordozol át fog alakulni a Mester tudatosságává.

Az én legbelső terem az teljes 'nirvikalpa szada szamadhi'- ban van. Ott semmi sem történik. Viszont abban a térben, ahol veletek érintkezem, ahol veletek működöm közre, a hasonlatossági elképzeléseim azok mindig ebből a magas tudatosságból vannak - Mahadéva tudatosságából, Szadashiva tudatosságából. Így tehát amikor ugyanezeket a hasonlatossági elképzeléseket elsajátítod, a te tudatosságod is Szadashiva, azaz Mahadéva szintjére emelkedik. A hasonlatossági elképzelések azok megvalósítások. Amikor a hasonlatossági elképzelésekkel egyvonalba hozod magad akkor megvalósítasz.

Egyik oka amiért az emberi lények szenvednek az miatt van, hogy nincsen integritásuk. Azt tudom mondani, hogy minden problémára az egyetlen megoldás az csupán az, hogy magadat integritásba hozod. Integráld, azaz egységesítsd minden energiádat egy irányba. Érezz minden lelket, minden lényt, mint a te saját központodat.

Értsd meg ezt az egy elgondolást, ez egy nagyon erőteljes elgondolás. Minden problémánk csupán azért van, mert mi folyton csak az mellett próbálunk kitartani, azt próbáljuk kihangsúlyozni, hogy a mi lényünk az külön van valaki másnak a lényétől és a szenvedés ami annak a lénynek lett okozva az nem érint meg minket. Azt gondolod, hogy te külön vagy, és az ami a bőrödön kívül létezik az el van különítve tőled. Az egyik legrosszabb dolog ezzel a hozzáállással kapcsolatban az, hogy kezdetben elkezded elkülöníteni azt ami a bőrödön kívül van s ami a bőrödön belül, de ez az elkülönítési hozzáállás nem áll meg itt. Csupán lassan a szervezetedbe jut.

Aztán meg magadban is elkezded elkülöníteni az intellektusodat és az érzelmeidet. Elkülöníted az érzelmeidet és a lényedet. Különválasztod a lényedet és a Tudatosságodat.

Folyton csak elkülönítesz, elkülönítesz, elkülönítesz, szétválasztasz, szétválasztasz, szétválasztasz, szétválasztasz. Minél inkább szétválasztasz, annál gyengébbé válsz és annál több problémát és ellenséget kell kezelned. Láttam már néhány embert aki úgy érzi, hogy az egész világ az ő ellensége!

Tehát értsd meg, az egyik fontos szenvedés ami az emberi lények életében van az az integritás hiányának a problémája. El fogom neked különböző szinteken magyarázni az integritást.

Az intellektus szintjén túl sok ember él a fejedben! Egyszer az elméd azt mondja, hogy ezt csináld, máskor azt fogja mondani, hogy tedd pontosan annak az ellenkezőjét! Az folyton változik, különböző problémákat és különböző megoldásokat találva. Ez az amit én szétesett intellektusnak hívok. Amikor egy problémára egy megoldást találsz, akkor integrált vagy.

A megértés, az érzelmi-érző kapcsolat valamint a felismerés, mind a három az integritáson keresztül történik. Amikor az intellektusodhoz az integritás hozzá lett adva, az a helyes élet-megoldáshoz vezet téged, az megoldja a problémáidat. Azt tudom mondani, hogy az feloldja az élet összes problémáját. Amikor az érzelmeidet egységesíted, az odaadássá válik. Amikor egységesíted a lényedet, az meditációvá válik. Felismered az egész Kozmoszt.

Tehát hozz integritást az életedbe és el fogod érni a megvilágosodást s felül fogsz kerekedni a szenvedésen.

Az élet-érzékelésednek 4 összetevője van – az a mód ahogyan te önmagadat érzékeled, az a mód, ahogyan a világot (a Kozmoszt) érzékeled, az ahogyan az emberi társadalmat érzékeled és az a mód, ahogyan Istent érzékeled.

Ezek mindegyikéről hordozol egy felfogást – van egy felfogásod önmagadról, egy felfogásod a világról és egy felfogásod Istenről.

Viszont néha a felfogásod (vagy elvárásod) és a tényleges tapasztalatod nem illik egymáshoz! A felfogás és a tényleges tapasztalat közötti ellentmondás az, amit én szenvedésnek hívok.

Például, lehet, hogy Istenről hordozol egy bizonyos felfogást, viszont lehet volt néhány olyan élményed az életed során, amely megrázta ezt a felfogást.

A hitelesség a katalizátor vagy közeg ahhoz, hogy ez az alkímia végbemenjen. Amikor behozkod a hitelességet, az ellentmondástól mentes megtapasztalás alkímiája fog megtörténni. Akármilyen ellentmondásról is van szó, csak adj hozzá hitelességet.

Ha hitelesen benned van az elgondolás, hogy nincsen Isten, akkor felszabadultál. Viszont ha az elgondolásod nem hiteles, akkor még ha az elgonolásod az is, hogy Isten létezik, akkor is meg vagy kötve. Legyél vele teljesen tisztában, az őszinteség az ami a felszabadulást lehetővé teszi. Az a katalizátor-közeg a nem-szenvedés alkímiájának megtörténéséhez. A 'katalizátor-közeg' a helyes szó. A hitelesség a katalizátor-közeg ahhoz, hogy a felszabadulás alkímiája megtörténjen.

Árassz hitelességet ezen felfogások, ezen kapcsolatok mindegyikébe.

A világról, Istenről, önmagadról és a társadalomról való felfogásod az olyan, mint a folyadék, mint a víz. Ha a hitelesség katalizátor-közegét hozzáadod, akkor alkímia történik. Valami történik, ami a vizet megszilárdítja. Az erős jéggé válik amin sétálni tudsz. Az egy híddá válik. Az a híd közted és a társadalom között a szolgálat.

A híd közted és a Kozmosz között az a tudás. A híd közted és Isten között az az odaadás. A te és önmagad között lévő híd az a meditáció. Ez a négy út vezet a megvilágosodáshoz és a nem-szenvedéshez.

Itt van egy erőteljes meditáció ahhoz, hogy hitelességet adj életed mind a négy zónájába.

Ülj le egyedül önmagaddal és kezdd el leírni az elképzeléseket amelyeket a világról és a Kozmoszról alkottál.

1. Most kezdd el őszintén analizálni, 'Hiteles vagyok én ezekben az elgondolásokban?' Vagy van valami ellentmondás az között amiben én hiszek és amit megtapasztalok?'

2. Ha ellentmondás van, akkor azt vidd az analízis következő lépésébe. Kezd el elemezni, 'Helyes elgondolásaim vannak? Vagy csak kitérek azelől, hogy a helyes elgondolásokba belenézzek?

3. Azután ülj le és írd le az önmagadról alkotott elgondolásaidat. Tudd meg, 'Hiteles vagyok én mindebben az elgondolásban? Vagy ellentmondás van az között amiben hiszek és amit megtapasztalok?'

4. Ugyanezen a módon, írd le az emberiségről és a társadalomról alkotott elgondolásaidat. Adj bele hitelességet. Derítsd ki, 'Valóban hiszek én ezekben az elgondolásokban vagy csak elhitették velem azokat, vagy csak úgy teszek mintha hinnék bennük? Vagy csak kitérek azelől, hogy a helyes elgondolásokba belenézzek?

Az esetek többségében mi nem akarunk az igazságba belenézni. Túlságosan fáradtak vagy csak túlságosan lusták vagyunk hozzá. Azt gondoljuk, hogy mivel lélegzünk, jogunk van ahhoz, hogy éljünk. Nem! Az életet ki kell érdemelni. A testi szervek működése az csupán egy véletlen ami benned történik. Az nem azt jelenti, hogy élsz. Az nem jelenti azt, hogy életben vagy. Szóval árassz hitelességet ebbe a négy zónába: az önmagaddal való kapcsolatodba, egy másik egyéni lélekkel való kapcsolatodba, a világgal és társadalommal való kapcsolatodba, a Kozmosszal való kapcsolatodba. Amikor mindez a négy a maguk legtisztább formájában megtapasztalásra kerül, az maga a megvilágosodás s te felülkerekedsz a szenvedésen.

Sokszor azért történik meg velünk a szenvedés, mert nem vesszük át a tulajdonjogot a testünk, az elménk s maga az életünk felett. A felelősség az semmi más, mint tulajdonjogot vállalni magadért és az életedért. Ez egy erőteljes útja annak, hogy a szenvedésből kigyere.

Hogyan vállalj felelősséget?

“Shareera maatram khalu dharma saadhanam’ annyit jelent, hogy a test az ami minden teljesítmény alapja. Birtokold a testedet, érezd, hogy az a tiéd. Hordozd ezt a felfogást, ‘Gyerünk, engem nem érdekel, hogy így tartsam a testem! Nem akarok egy olyan testben élni, ami nem rugalmas vagy nem egészséges.’ Fektess energiát, tölts időt, hajlítsd a tested és tedd jógivá. Az a te tested. Egész nap azzal élsz. Miért nem vagy annak tudatában? Egész nap hagyd, hogy a mozdulataid olyanok legyenek, hogy a tested folyamatosan egészségessé és kecsessé váljon, ahogy te azt mindig is akartad. Tervezd azt meg a jógával, ahogyan akarod: változtasd azt jógik testté, hogy soha semmiféle testi szenvedés vagy betegség ne tudjon megtörténni vele.

Ugyanígy, birtokold az elmédet; az a tiéd. Tervezd meg úgy, hogy soha, semmilyen szenvedés nem tud téged megérinteni; soha semmiféle szenvedés nem tud veled megtörténni. Csak hordozd mindig ezt a felfogást – ‘Ez az én elmém! Gyerünk! Most megtervezem úgy, hogy senki sem tud nekem semmiféle szenvedést sem okozni, semmiféle szenvedés sem tud engem megérinteni!’ Vedd át a tulajdonjogot az elméd felett. Nézd meg, hogy minden gondolat aminek életet adsz az csupán örömöt hoz a számodra, csupán áldott-boldogságot hoz a számodra, soha semmiféle szenvedést, soha semmiféle zavargást nem. Javítsd, sződd ahogyan azt akarod, tanítsd be azt és szelidítsd meg azt ahogyan akarod. Az elme amely a tudáson alapszik az a védikus elme. Az elme, ami nem okoz szenvedést neked az a védikus elme.

Ugyanígy, birtokold a saját életedet is. Hordozd ezt a felfogást, ‘Ez az én életem! Gyerünk, hadd birtokoljam! Hadd élvezzem! Olyan módon fogok pénzt keresni, ahogyan én azt élvezem. Én csupán azokat az élvezeteket fogom kapni amiket élvezek. Én fogom megválasztani az életem útját. Minden egyes lépésben tudatos leszek, és meg fogom látni, hogy el fogom érni azt amit akarok!’

Tölts tudatosságot minden cselekedetbe: sétálás, beszélgetés, ülés, mozgás és lélegzés. Tölts éberséget mindenbe. Lassulj le minden tettben. Hagyd, hogy az minél inkább éberséggel történjen. Éberséget beleönteni az, amit én meditációs életnek, Zen életnek nevezek. Itt van az idő, hogy felvállald a tulajdonjogot az életed felett, ‘Hadd teremtsem azt meg mégegyszer ahogyan én azt akarom! Lehet, hogy a múltban elbuktam, de most itt van az idő, hadd szőjjem úgy, ahogyan azt akarom, hadd tervezzem meg azt úgy, ahogyan én akarom!’. Birtokold a tested, birtokold az elméd, birtokold a saját életedet és a saját életmódodat. Ez az amit én jógikus testnek, védikus elmének és Zen létezésnek hívok.

Az a legnagyobb probléma, hogy hogyan éljünk a Föld bolygón szenvedés nélkül. Nemrég jött egy követőm és ezt mondta, 'Swamiji úgy érzem, hogy a férjem, a családom, a bátyám, a nővérem, mindenki aki körülöttem van összeesküszik ellenem és ellenem dolgozik'. Nem tudtam megérteni. Azt gondoltam, 'Ó Istenem, micsoda betegséget hordoz ez a személy'. Természetes, hogy tehetetlen. Nem az van, hogy ő hozta ezt létre. Ez a nő tehetetlen. Meg van ebben ragadva. Ez az ajándék vagy bűntetés amit a társadalom ad neki.'

A nagy szent, Vivékananda mondta egyszer az ő spirituális gurujának Sri Ramakrishná-nak, 'Bármikor amikor elalszom, úgy érzem, hogy egy fénylabda jön elém s robbanik bele az én belső terembe, s én csak beleesem abba, s álomba merülök.' Vivékananda azt szokta gondolni, hogy minden gyermek így merül álomba! Ő sohasem gondolta, hogy ő valamilyen formában különleges volt ez miatt a megtapasztalás miatt. Ramakrishna nagyon boldog volt s azt mondta, 'Te nem tudod, hogy milyen különleges vagy. Csupán normális emberi lények, akik össze tudnak téged hasonlítani normális emberi lényekkel, azok tudják megérteni, hogy milyen különleges vagy.'

Meg akartam veletek osztani egy nagyon fontos dolgot. Csak úgy, mint Vivékananda aki mindig úgy érezte amikor csak álomba merült, hogy abba a tudatosságba merül el, abba a fénybe, amikor én fiatalabb voltam, egy nagyon erős, mély érzés volt bennem. Fiatal kortól bennem volt egy tapasztalat, egy töretlen gondolati tendencia. Ez egy tapasztalat volt. Ez egy tapasztalat, egy gondolati áramlat volt, még csak nem is egy gondolati tendencia: az hogy az egész világ ünnepli a jelenlétemet. Az egész világ támogatja a létezésemet. Az egész világ támogatja és beteljesíti azt amiért én megszülettem. Ez az egy érzés, ez az egy tapasztalat egy folyamatos inspiráció volt. Amikor csak lazítok, vagy szamádhiban vagy pihenve, vagy aludva, egy olyan erős megtapasztalásom, egy akkora tiszta tapasztalatom van: az, hogy ez az egész Univerzum csupán az én játékom. Valamint az, hogy mindenki segít abban amit csinálok. Minden támogatja azt, amit csinálok.

A tudatlan, képmutató társadalom folyamatosan azt érezteti veled, hogy veszélyeztetett vagy. Az első lecke amit a képmutató társadalomtól tanulsz az az, hogy csupán ha mások másodikak akkor lehetsz te az első; csupán ha mások elbuknak, akkor lehetsz te sikeres. Ez azt jelenti, hogy le kell győznöd mindenkit ahhoz, hogy nyerjél. Ez az a lecke amit az Első Nap megtanulsz az iskolában. Hacsak le nem győzöl másokat, nem győzhetsz. Maga a rendszer intenzív bosszúra bíztat. Maga a rendszer intenzív féltékenységre bíztat. Maga a rendszer bíztat más lények kihasználására, távolság létrehozására közötted és mások között, fizikai, mentális, lelki és érzelmi határvonalak létrehozására.

Először is azt tanítják, hogy te, te, te. Bármi ami nem te vagy az a te ellenséged. Minden rád építve halad, minden rád, rád, rád összpontosít. Folyamatosan, minden lépésben a társadalom arra tanít téged, hogy hacsak el nem pusztítasz másokat akiknek más elgondolásaik vannak, akkor te nem élhetsz békében. Értsd meg, ez a legrosszabb bűntetés amit a társadalom az emberi lényeknek ad.

Amikor azt érzed, hogy senki sem támogat téged, amikor azt érzed, hogy mindenki az ellenséged, akkor természetből fakadóan nem fogsz azért dolgozni, hogy bárkit is gazdagíts. Nem fog érdekelni téged senki más. Mondom neked, ez a legnagyobb szenvedés amit az emberi tudatosság hordoz: az elgondolás, hogy mindenki más az ellenséged. Az az érzés, hogy az egész világ a te ellenséged az a legborzasztóbb szenvedés amit megtapasztalhatsz.

Az erre a szenvedésre való egyetlen megoldás az, hogy elkezdesz másokat gazdagítani az Advaita gyönyörű teréből. Mondom neked, én tényleg azt kívánom, hogy valahogy reprodukálni tudnám azt az érzést amit én hordozok – azt, hogy minden támogat engem. Én valóban úgy érzem, hogy még akkor is amikor sétálok, a fák, a növények, az állatok, minden támogatja a missziómat. Én mindennek a része vagyok és minden az én részem. Így tehát természetesen csak folyton mindenkit és mindent gazdagítok és ők meg engem gazdagítanak. Ha valahogy reprodukálni tudom mindegyikőtökben ezt az érzést, akkor azt mondhatom, hogy ez lesz az ellen-méreg a társadalmi képmutatásra. Meg fogod érteni, hogy az egész Univerzum betölt téged, ünnepel téged csupán.

Hadd definiáljam a ‘tyaaga’-t. Nem változtatni át fájdalommá, haraggá vagy bűntudattá a sokkokat amiket az élettől kaptál az a ‘tyaaga’.

A tyaaga- nak három szintje van.

Van egy nagyon szép buddhista folyamat, egy erőteljes folyamat – belélegezni a világ szenvedéseit, fájdalmait, haragját és negativitását és kiárasztani minden pozitív isteni kedvezőségű dolgot a világba. Lélegezz be minden rosszat és lélegezz ki minden jót – mert a szívednek megvan a képessége arra, hogy minden rossz dolgot jó dologgá alakítson át. A szíved az egy színtiszta gyémánt. Bármi amit a szívedhez érintesz, az színtisztává válik. Nézd meg Szíta tyaaga-ját a Ramayaná-ban! Nézd, egy olyan személyiséggel élni, mint Rama az a végső extázis. Viszont nem volt Szítában a harag egyetlen szála sem, amikor arra lett kényszerítve, hogy feladja Rámával való életét. Azt mondhatom, hogy Szíta ennek a folyamatnak a megtestesítője – belélegezni a világ minden szenvedését, fájdalmát és negativitását, s csupán óriási örömet és szeretetet kiárasztani. Micsoda rendkívüli tyaaga!

Beszéltem az egyik követőmmel aki rossz hangulatban volt. Mondtam neki – nézd, amikor a szemét a föld tetejére van rakva annak szaga lesz, az bűzleni fog, betegséget fog okozni. Viszont ásd bele a földbe s trágyává válik! A szenvedés, a fájdalom, az agónia – ha az ott van figyelmen kívül hagyva, akkor annak szaga lesz. Vidd azt belülre és elmélkedj.

Az Ananda Gandha csakrád az a 'Sparsha Mani' – akármi is a szenvedés, abban a pillanatban, hogy az megérinti, az kitörő örömmé és békévé fog válni. Csak lélegezd be a körülötted lévő emberek, a családod, a társadalmad, és a saját magad összes agóniáját, sötétségét, negativitását. Mire kilélegzed azokat, az már teljesen átváltozott pozitív, színtiszta arannyá. Csak ezt képzeld el, ezt vizualizáld – s annyi sok pozitivitásod lesz az életben.

Szeresd az életet - még akkor is ha az széttép téged! Gyerünk, mit gondolsz, ki az akit nem tépett meg az élet? Amikor a szentek, a próféták, a törvényes fiak vagy még amikor Ő maga lejön, még Őt is széttépik! Az egyetlen különbség az, hogy – ők szeretik az életet még akkor is amikor széttépik őket! Ez az erő. Legyen olyan az Ananda Gandhád, ami olyan erős, hogy abban a pillanatban elveszi mindenkinek az agóniáját, ahogy a légzési teredbe lépnek; ami óriási örömet és áldott-boldogságot ad az embernek. Csupán akkor vagy lakható. Te lakhatóvá teszed a házat, lakhatóvá teszed az autót. Viszont nem teszed magad lakhatóvá. Itt van az idő, hogy önmagunkat lakhatóvá tegyük.

Magának a szenvedésnek nincsen semmi jelentősége. Az elmélkedés amire a szenvedés közben rá vagy kényszerítve, az az ami felgyorsítja a lemondás folyamatát. Ha végig tudod csinálni az elmélkedés és átváltozás folyamatát bármiféle külső szenvedés nélkül, akkor azt 'tapasznak' hívják. Nincs külsődleges szenvedésre szükséged ahhoz, hogy a lemondás benned megtörténjen. Csupán az elmélkedésen és átváltozáson keresztül, szenvedés nélkül felgyorsítható a lemondás.

Hogy megértsd azt, hogy mit értek én beteljesítés alatt, először is tudnod kell, hogy mi az a beteljesítetlenség.

Figyelj: Bármely cselekvés ami a te elképzelésed szerint be nem teljesített, akár külső vagy akár belső akadály miatt, az beteljesítetlenség!

Ha az elvárásaidnak te vagy mások nem feleltek meg, az mint beteljesítetlenség megmarad benned.

Beteljesítetlenség az bármi, ami egy erőtlen energia-élménnyel, 'rossz' érzelmekkel, a beteljesületlenség érzésével hagy téged.

Jelenleg az életed az semmi más, mint egy beteljesítetlenségről beteljesítetlenségre való utazás. Még az életed úgynevezett pozitív történései is beteljesítetlenség eredményei. A sikered, a kapcsolataid, a vagyonod – minden a beteljesítetlenség érzése által lett kiváltva.

A beteljesítetlenség az a legrosszabb nem-hitelesség amit te, mint tudatos lény hordozni tudsz. Beteljesítetlenség az abból a feltevésből fakad, hogy odakint létezik számodra valami nagyobb, mint te, amely be tud téged teljesíteni.

Az elgondolás, hogy valami magadon kívüli teljessé tud téged tenni, hozzád tud adni, be tud téged tölteni, azon nyomban leredukál téged az anyag szintjére. Viszont te nem anyag vagy – te Élet vagy!

Csupán az Élet tud életet önteni az anyagba; az anyag nem tud életet önteni az Életbe! Csupán te tudsz értéket önteni valamibe ami rajtad kívül van; viszont semmi sem tud értéket beléd önteni ami rajtad kívüli.

Akár ráébredsz vagy sem, te teljes vagy önmagadban. Akkor miért nézel valami külsődleges felé, hogy teljessé tegyen téged?

Az egyetlen beteljesítetlenség amit valóban hordozol az az, hogy nem tudod, hogy te már teljes vagy! Ez az egy beteljesítetlenség az, ami, mint a félelmed, mohóságod, haragod, féltékenységed, negatív mentális sablonjaid, a depressziód – mint minden szenvedésed fejezi ki magát.

Nem azt mondom, hogy a siker az rossz, a gazdagság az rossz. Viszont a beteljesítetlenség érzéséből fakadóan hajszolni azokat az rossz.

A beteljesítetlenség az méreg az életedben. Az a beteljesítetlenség, ami az egyik leszületésből a másikba hajt téged. Bármiféle cselekedet ami nem teljes az karma. S az addig amíg a beteljesítettséget eléred, vonzani fog téged újra és újra annak a cselekedetnek a megismétléséhez.

Értsd meg, beteljesítetlenség soha sem létezhet a jelen pillanatban, mert az Élet történik a jelen pillanatban. A történés pillanatában, nincsen hivatkozási pont annak felmérésére, hogy többé vagy kevésbé vagy sikeres, többé vagy kevésbé vagy gazdag, többé vagy kevésbé vagy boldog. Mivel szemben tudod mindezt felmérni a jelen pillanatban? Minden hivatkozás és következtetés csupán a múltból vonható le. Ezért van az, hogy minden negatívságod a múltban gyökerezik. A múltnak, természeténél fogva nincsen élete. Viszont ha folyamatosan belemerülsz a múltba, az a jövőt is elnyeli. Minden negativitás a múltban gyökerezik.

1. Swapúrnatva Krija: Módszer az Önmagaddal való Beteljesítésre

Ülj le kényelmesen a tükör elé. A tükör elég nagy legyen ahhoz, hogy a teljes tükörképedet lásd benne.

Tarts fenn egy mély, szemtől–szembe néző kapcsolatot a tested és a tükörképed között.

Kérlek, értsd meg – mindkettő egybevéve az TE MAGAD vagy! Én 'kájának' (kaaya) és 'csájának' fogom őket hívni - a testet és a tükörképet. A kettő összerakva az TE MAGAD vagy! Szóval hagyd, hogy egy mély szemtől-szembe néző kapcsolat jöjjön létre a 'kája' és a 'csája' között.

Abban a pillanatban, hogy meglesz a mély, szemtől-szembe való kapcsolatod, az első dolog ami fel fog benned jönni azok a könnyek lesznek! Engedd. Csupán arra vártál, hogy átöleld magad és sírj önmagaddal. Öleld meg magad és sírj magaddal együtt azért a sok mindenért amit magaddal tettél és amit mások tettek veled, az igazságtalanságért amit magaddal szemben elkövettél és amit mások követtek el veled szemben. Arra vártál, hogy sírhass.

Öleld meg, öleld át a ’csájádat’. Karold át a ’csájádat’. Először tanuld meg meghallgatni a saját szíved sírását. Az esetek többségében te nem figyelsz magadra!

Ülj le a tükör elé és beszélj; mondj el bármit amit csak el akarsz mondani magadnak. Tölts időt ÖNMAGADDAL. Beszélj, beszélj. Ahogy beszélsz figyelj, – mint a személy a tükörben. Figyelj, figyelj és figyelj! Beszélj a tükörben lévő személyhez, hallgasd meg a tükörben lévő személyt. Hitelesen hallgasd meg szíved siralmait. A szíved a figyelmedért sír. Teljesítsd be, teljesítsd be, teljesítsd be.

Most próbáld meg beazonosítani a legkorábbi emlékedet, ami ezt a beteljesítetlen észlelést benned létrehozta, a szenvedésed gyökér-sablonját megformálva. Menj vissza az életedben ahhoz az első néhány szituációhoz amikor először éltél át konfliktust. Ez a szituáció tipikusan a harmadik és ötödik életéved között történhetett. Éld újra azt a szituációt. Ha a könnyeid kijönnek, hagyd őket kijönni; ha a harag jön fel, hagyd feljönni.

Szemtől-szemben állva a múltaddal a fájdalom eltűnik, a harag eltűnik! Amikor a harag eltűnik az szeretetté változik át. Kérlek értsd meg, amikor az energia haragként fejeződik ki, ha a harag el van távolítva az energiából, az teljes mértékben csak szeretetté válik, mivel az energia csípős alkotóeleme el lett távolítva.

A beteljesedés nem fog megtörténni, ha egyedül csak a gyökér-sablonon dolgozol: minden incidenst ami a gyökér-sablonból ered be kell teljesíteni. Kérlek, értsd meg: vissza kell menned a legeslegelső emlékedhez amely a gyermekkorodban volt s teljesítsd be azt az emléket. Azután teljesíts be minden egyes sablonoddal ami a mai napig benned volt. Ennek az ülésnek a végén érezni fogod ahogy a sokéves fájdalom leesik rólad.

Folytasd ezt a gyakorlatot minden este addig, amíg szükségét érzed, hogy csináld. Amikor arra már nincs többé szükséged, az önmagától elmarad majd tőled.

Amikor készen vagy arra, hogy a figyelés teréből figyelj, kezdj el másokkal is beteljesíteni.

Azonosítsd be az életedben lévő fontos embereket, akiknek a szavai vagy tettei negatívan hatottak rád. Találkozz velük, hívd fel őket, találj valami utat arra, hogy beszélj velük.

Menj és teljesíts be minden egyes emberrel. Ha valakivel nem tudsz közvetlenül beteljesíteni, teljesíts be vele a tükör előtt, vizualizálva magad ahogy beszélsz hozzá és beteljesítesz vele. Gyakorold ezt minden egyes emberrel; teljesíts be minden sablonnal, minden beteljesítetlenséggel, a fájdalom minden emlékével.

A beteljesítést, mint spirituális gyakorlatot, legalább egy éven keresztül csinálni kell! Akármikor amikor valami nyugtalanságot érzel magadban, csak ülj le a tükörrel és teljesíts be. Akármikor amikor másokkal konfliktusba kerülsz, teljesíts be velük olyan gyorsan ahogyan az csak lehetséges.

A Szamszkara Dahana Krija az egy erőteljes csoport-folyamat, ami a Swapúrnatva Krija, a Púrnatva Krija és még azon túl van.

Ez a folyamat a Belső Felébredési meditációs lelkigyakorlat része, amelyet Őszentsége Paramahamsa Nithyananda többször egy évben személyesen vezet le. A résztvevők ezen a folyamaton egy Avatar intenzív jelenlétében és energiamezejében mennek keresztül, melynek önmagában megvan az ereje ahhoz, hogy elégesse a beteljesítetlenségeket és karmákat amiket több életen keresztül cipeltünk magunkkal.

A Szamszkara Dahana Krija az semmi más, mint a korábbi beteljesítetlenségek és erős fájdalom-sablonok elégetésének folyamata, melyek túlságosan mély-gyökerűvé váltak a szervezetedben, amelyeket te nem tudsz máshogyan beteljesíteni, mint csupán a helyes elképzelés megteremtésével, vagy az ellentétes emlékkép megteremtésével, vagy pedig önmagaddal és másokkal beteljesítést csinálva.

Ha nagyon komolyan veszed és őszinte vagy a spirituális gyakorlattal kapcsolatban, akkor csak csinálj negyvennyolc napos Szamszkara Dahana Kriját, minden este, épp mielőtt mennél aludni. Csinálhatod egy hétig is s tarthatsz pár nap szünetet, aztán újra egy hétig, megint egy pár nap szünet és így tovább. Kezdetben tarthat két-három órán keresztül is naponta, de egy kis idő után nem kell tovább, mint csupán napi 21 percig csinálnod.

Egy negyvennyolc napos Szamszkara Dahana Krija fel tud benned oldani ezernyi meg ezernyi fájdalom-sablont.

A Szamszkara Dahana Krijának négy rétege van.

• Leülni és minden fájdalom-sablonodat leírni.

• Újraélni azokat a belső teredben.

• Újraélni azokat a tükröt használva.

• Leülni valakivel és mindezt megosztani vele, valamint figyelni amikor ő beszél, biztosítva az ő számára a figyelmet a beteljesedéshez.

A Szamszkara Dahana Krija az egy nagyon széleskörű folyamat. Amikor csupán leülsz és újraélsz szituációkat, akkor néha kihagysz incidenseket, kihagyod a mélységet, kihagyod azt, hogy a pontos sablont elcsípd. A Szamszkara Dahana Krija azonban a legerőteljesebb folyamat.

Az első pár napban amikor leüsz és írsz, az összes korábbi fájdalom, nagyon sok fájdalom fel fog jönni benned. Három-négy nap után azoknak a fájdalmaknak nem lesz ereje feletted. Aztán amire csak emlékezni fogsz, csupán azok a dolgokat, amelyek még mindig frissek, amik még mindig benned vannak, csupán azokat a dolgokat írd le.

Ennek az egyedülálló, erőteljes Beteljesítési folyamatnak négy lépése van:

1. Kezdd el leírni a legkorábbi emlékeidet az életedből, írj le minden fájdalom-sablont, minden fájdalmat amit az életedben megtapasztaltál – fizikai fájdalmat, mentális fájdalmat, érzelmi fájdalmat, lelki fájdalmat, írj le minden fájdalmat.

2. Élj át újra minden egyes incidenst és érzelmet a belső teredben legalább ötször. Éld át újra azokat és tegyél le róluk, mentsd fel magadat alóluk.

3. Aztán éld át azokat és tegyél le róluk a tükröt használva, ahogyan azt a Swapúrnatva Krija folyamata során teszed.

4. Aztán ülj le egy másik emberrel és oszd meg azokat ahogyan azt a Swapúrnatva Krija során teszed. Osz meg mindent legalább ötször. Ugyanígy hallgasd meg legalább öt ember Beteljesítési történetét.

Figyelj: ez a legtökéletesebb és leginkább mindent magába foglaló Beteljesítési folyamat. Előfordulhat, hogy az első négy-öt napban amikor csinálod, azt fogod majd érezni, hogy a fájdalom 'visszajön'.

Nem! Nincsen olyan dolog, hogy az 'visszajön'. Akkor az sohasem hagyott el téged. Bármi ami elhagy téged, az EGYSZER és MINDENKORRA elhagy téged. Ha valami visszajön, az azt jelenti, hogy az sohasem hagyott el téged; az benned volt elrejtőzve. Azt vakfoltként, figyelmen kívül hagytad.

A nagynénéd a nagybátyád mögé bújik, a nagybátyád a nagyapád mögé bújik, a nagyapád az oszlop mögé bújik, az oszlop a pózna mögött rejtőzik, a pózna az ajtó mögött rejtőzik, az ajtó temögötted rejtőzik! Csupán egyik a másik mögött rejtőzködik.

Kérlek, értsd meg, megannyi fájdalom-sablont, amire nem fogsz emlékezni, amit nem fogsz elcsípni, amit nem fogsz kiszagolni, amelyek benned ülnek, csupán akkor fogsz elcsípni, kiszimatolni, felismerni, diagnosztizálni, amikor azokat másokkal megosztod. Mert miközben te azt megosztod, az éberséged természetből fakadóan magasan van, s még tonnányi más ki nem mondott oka van. Le kell, hogy ülj s csak folyamatosan oszd és oszd és oszd meg a fájdalom-sablonokat amelyek frissen élnek benned, melyek nem engedik, hogy aktív, intelligens legyél.

Kezdd életed legkorábbi fájdalmas emlékeivel és idézd fel életed minden kellemetlen incidensét s írd le azokat. Amint leírtad őket, éld át azokat a belső teredben és éld át őket a tükröt használva is, majd éld át azokat a másik ember szemeit használva miközben mindazt megosztod. Ugyanígy aztán legyél a figyelés tere a másik ember számára, hogy az be tudjon teljesíteni. Minden este a Beteljesítési folyamat után égesd el azokat a papírokat amikre írtál.

Értsd meg, a Szamszkara Dahana Krija az igazi útja a globális béke terjesztésének, annak, hogy az emberiség számára békét hozzunk.