25. Tekints Mindent olyannak, Amilyen – És Lépj Tovább!

Buddha*, a megvilágosodott mester használta ezt a szót, tathata - úgy látni mindent, mint amilyen. Olyannak látni azt, ami előttünk van, amilyen – ítélkezések nélkül.

De legtöbbször az aggodalmon keresztül fogjuk fel a dolgokat. A szólás szerint 'Nem úgy tekintünk a dolgokra amilyenek, hanem úgy, amilyenek mi vagyunk.' Ha úgy érzed, valami nincs rendben azzal, amit látsz, akkor nézzél vissza magad felé, mert amit a külvilágban látsz, az belső világod visszatükröződése. Ha tiszta szeretetet érzel magadban, akkor csak szeretetet látsz a külvilágban. Mindig veled van kapcsolatban ez, nem azzal amit látsz.

Hogyan tarthatod távol a gondolatokat a lét Igazságától? Hogyan élvezhetsz minden pillanatot állandó jelleggel?

Próbáld ki ezt a kis technikát! Amikor látsz valamit - mondjuk egy személyt vagy egy helyzetet, vagy egy könyvet, bármit -, általában régi gondolatok jönnek elő, és azonnal megszokott módon reagálsz. Tudatosítsd magadban, hogy ezek a korlátozó gondolatok és emlékek olyanok, mint a felhők ítélőképességed felett, és jelenítsd meg magad előtt, hogy darabokra töröd őket! Ezt követően nézd a helyzetet, személyt vagy tárgyat megújult módon, mint ha most látnád azt először! Hamarosan rájössz, mekkorát tévedtél, az aggodalmad és gondolataid miatt.

Még ha férjedet, feleségedet, testvéredet látod vagy bárki mást, akkor is úgy nézz rájuk, mint ha először látnád őket.

AMINT ELKEZDESZ ÚGY TEKINTENI MINDENRE, MINT AMILYEN, AZ ÖSSZES ENERGIÁD EGYESÜL BENNED.

Azonnal észreveszed, hogy nem csak az aggodalom nem lesz jelen, hanem mindenkire egyformán fogsz tekinteni, legyen az idegen vagy ismerős. Ez a dolgok helyes módja. Senki nem megszokott, senki nem ugyanaz. Még a feleséged sem lehet megszokott számodra. Mindenki minden pillanatban változik egy folyamatban a Léttel. Csak elméd kívánja, hogy úgy tűnjenek, mintha állandóak lennének.

Amint elkezdesz úgy tekinteni mindenre, mint amilyen, az összes energiád egyesül benned. Nincs több aggodalom, nincs több konfliktus.

Valaki azt kérdezte J. Krishnamurtitól*, a híres indiai filozófustól, hogyan kell összhangban lenni azzal ami létezik. Ő remekül azt felelte 'Egyszerűen ne adj neki nevet, és azon kapod magad, hogy összhangban vagy vele!"

Szokás szerint vagy azonosulni akarunk azzal amit látunk, vagy megpróbáljuk elítélni. Például, ha azt mondják neked, pökhendi vagy, akkor vagy elfogadod azt vagy megpróbálsz úgy viselkedni, hogy ne bizonyulj annak! Nem érted meg soha mi is az, nem lépsz túl rajta.

Csak a támpontjaid határain belül tudod azt felfogni, csak azt, ami ismert számodra. Ennél fogva a korlátozott lehetőségek nézetének csapdájában találod magad. Túl kell lépned ezen a korlátozott nézeten ahhoz, hogy igazán megértsd. Ehhez annyit kell tenned, hogy többé nem nevezed néven, és kész. Nem létezik többé pökhendiség. A konfliktus mindig a néven nevezéssel kezdődik. Úgy tekintesz a dologra, mint amilyen - ha nem adsz neki nevet.

---

Buddha - Megvilágosodott mester és a Buddhizmus vallásának megalapítója.

J. Krishnamurti - Elismert indiai filozófus.

HA MEGÉRTED, HOGY MINDEN JÓ ELŐJELNEK SZÁMÍT, NEM FOGSZ TÖBBÉ ELVÁRÁSOKKAL ÉLNI.

Ha úgy tekintesz mindenre, mint amilyen, akkor a mennyekben jársz. Ha csak azt akarod látni, amit te akarsz látni, akkor a pokolban vagy. Ha megérted, hogy minden jó előjelnek számít, nem fogsz többé elvárásokkal élni, és úgy tekintesz majd a dolgokra, mint amilyenek, mert bizony minden jó előjelnek számít.

Egy kis történet:

Egy tanítvány folyton azt kérdezgette a mestertől, "Mester, hol van a Paradicsom? '

Végül egy nap a mester megkérdezte, 'Igazán akarod tudni?'

A tanítvány kiegyenesedett és rávágta, 'Igen!'

A mester azt felelte, 'Rendben, első tanítványom Hemachandra a Paradicsomban van.' Így szólván, becsukta a szemét és meditációs állapotba került.

A tanítvány tudta, hogy sok idő fog eltelni míg a mester újból kinyitja a szemét. Így hát elment megkérdezni a többi tanítványt, hogy tudják-e hol él Hemachandra. De úgy tűnt, hogy senki nem tudja.

Végül egy tanítvány azt mondta, 'Én megmutathatom az odavezető utat, de még magam sem jártam ott. Egy mély völgyben van, túl a jégfedte hegyek vonulatán.'

A tanítvány alaposan lejegyzett minden iránymutatást és visszatért a mesterhez. 'Mester, szeretném meglátogatni Hemachandrát!'

A mester mélyen el volt merülve munkájában. Fel sem nézett de azt felelte, 'Előre vele.'

A tanítvány elindult útján. Sokáig gyalogolt, napsütésben, esőben, hóban. Teljesen kimerültté vált, holtfáradt volt. Száz napjába került, hogy elérje a völgyet. Amikor odaért, lenézett a völgybe és úgy vélte, hogy ez a völgy nem is annyira nagyszerű. Láttam már sokkal szebb völgyeket. Vajon miért hívta ezt a mester Paradicsomnak?

Körülnézett és tovább gyalogolt, és megtalálta Hemachandra kunyhóját. Hemachandra nagyon megörült a látogatásnak, megkínálta őt étellel, majd a mester és a többi tanítványok felől érdeklődött.

Mindezen idő alatt a tanítvány így gondolkozott magában, 'A mester ezt hívta Paradicsomnak? Hihetetlen számomra.'

Egy heti tartózkodás után útnak indult és visszatért a mesterhez. Újabb száz napra volt szüksége, hogy hazatérjen.

Egyenesen a mesterhez ment és kijelentette, "Azt mondtad hogy az a hely a Paradicsom. De én a lehető legegyszerűbb helynek tapasztaltam!'

A mester azt mondta, 'Jaj istenem! Amikor a kérdéseddel jöttél hozzám, jobban részletezhetted volna a szándékodat, akkor megmondtam volna az igazat.'

A tanítvány megkérdezte, 'Mi az igazság?'

A mester azt felelte, 'Hemachandra nincs a Paradicsomban. A Paradicsom van őbenne!'

Amikor a Lét közelében élsz, mindenféle elvárás nélkül, mindent olyannak látva amilyen és áldást találva benne, akkor a mennyeket hordozod magadban!

NINCS MIÉRT AGGÓDNI

A Paradicsom nem földrajzi kategória, hanem pszicológiai, elmebeli. Ha úgy döntesz, a mennyekben lehetsz most ebben a pillanatban.