Felelősség: ‘Upajánám’🔗

A felelősség az annyit jelent, mint abból az igazságból élni és reagálni az életre, hogy te vagy minden történés forrása s ebből kifolyólag felelős vagy mindenért ami benned és körülötted történik.

Figyelj: három féle ember van a Föld Bolygón – azok, akik mindenért felelősnek érzik magukat, azok akik néhány dologért érzik magukat felelősnek és azok, akik semmiért sem érzik felelősnek magukat!

Azok akik felelősnek érzik magukat vezetőkké válnak, azok akik nem érzik magukat felelősnek, azok rabszolgák maradnak.

Vannak emberek, akik még a saját tetteikért, a saját létezésükért sem vállalnak felelősséget! Mivel nem képesek felbecsülni a tetteik eredményeit, örökre rabszolgák maradnak.

A második típusba tartozó emberek felelősséget vállalnak a saját tetteikért. Ezek az emberek egy közép-osztályba tartozó életet élnek, egy házzal, egy kocsival, egy feleséggel és két gyerekkel – amit Indiában én az új középosztályos történésnek hívok. Viszont lehet beteljesülő az élet, egy középszerű, középosztályos szinten élve azt?

A harmadik típusú ember az, aki még a másik ember tetteiért is felelősséget vállal. Amikor még mások tetteiért és felelőtlenségeiért is felelősséget vállalsz, vezetővé válsz.

Itt van egy rövid történet, amit mindenki ismer!

Egyszer volt, hol nem volt négy ember, akit Mindenkinek, Valakinek, Bárkinek és Senkinek hívtak.

Egyszer volt egy fontos dolog, amit el kellett intézni. De ki fogja azt megcsinálni?

Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki meg fogja csinálni.

Bárki meg tudta volna csinálni, de Senki csinálta meg.

Valaki mérges lett ez miatt, mert az Mindenkinek a feladata volt.

Mindenki azt hitte, hogy Bárki megcsinálhatta volna, de Senki vette észre, hogy Mindenki nem fogja megcsinálni.

Aztán a dolog úgy végződött, hogy Mindenki Valakit hibáztatta, mert Senki csinálta meg azt, amit Bárki meg tudott volna csinálni!

Az az ember, aki nem érzi felelősnek magát még a saját tetteiért sem, az egy állat – az az ember egy nagyon alacsony tudatossági szinten él. Az az ember, aki csupán a saját tetteiért érzi felelősnek magát az egy emberi lény – aki egy közepes tudatossági szinten él. Az az ember, aki még mások tetteiért is felelősséget vállal, az isteni jellegű – aki vezetői tudatosságban, iswaratvában él.

Annak ellenére, hogyha a tetteid nem is felelősek valamiért, viszont te még mások nem-hitelességéért és felelőtlenségéért is felelősséget vállalsz, az vezetővé tesz téged.

Gyakorlat

Jelentsd ki, hogy mától el fogsz kezdeni felelősséget vállalni a saját tetteidért és a körülötted lévők tetteiért is.

Írd le, hogy milyen cselekedetekért fogsz felelősséget vállalni. Nézd ezt át minden nap, s a következő alkalommal amikor valaki hibát követ el, vállalj érte felelősséget.

Nézd meg a különbséget abban, hogy:

a) Hogyan érzed magad önmagaddal kapcsolatban

b) A másik ember hogyan reagál rád.

Amikor a mindenért való felelősség-vállalásról hallunk, a legnagyobb kérdés ami az eszünkbe jut az, hogy 'Hogyan lehetek én mindenért felelős ami körülöttem történik? Azt értem, hogy azért felelősségre lehetek vonva ami bennem történik. Hogy lehetek viszont én felelősségre vonva azért, ami rajtam kívül zajlik? Például, ha egy baleset történik az életemben, hogyan lehetek én a felelős érte?'

Mindenki ezt kérdezi!

Hadd válaszoljak neked.

Van egy fontos különbség az között, hogy te valaminek az oka vagy és az között, hogy felelős vagy érte!

Néha lehet, hogy nem vagy egy bizonyos esemény oka, de ha az hatással van az életedre, akkor azért az eseményért felelős vagy. Például lehet, hogy nem vagy oka az országodban folyó politikai korrupciónak, viszont, mint az országod polgára felelős vagy érte. A logikád szerint lehet, hogy te nem vagy ok, de az nem jelenti azt, hogy valójában nem vagy felelős érte.

Tudnod kell, hogy hacsak felelősséget nem vállalsz, nem fogod a szituációt javítani, s a belső teredet sem fogod kiterjeszteni.

Jegyezd fel azokat a dolgokat az életedben amiknek nem vagy az oka, viszont tudod, hogy felelős vagy értük.

Most írd le, hogy hogyan fogsz azokért a dolgokért felelősséget vállani az életedben.

Értsd meg, még akkor is, ha nem vagy egy bizonyos esemény oka, viszont az hatással van rád, akkor felelős vagy érte. S csak akkor tudod azt feloldani, ha felelősséget vállalsz érte.

Egy vezető felelős azért, hogy mindenkit felelőssé tegyen. Ez az amiért mondom neked, hogy érezd magad felelősnek mindazért amit látsz. Ha egy szegénynegyedet látsz, érezd magad felelősnek érte, ha egy koldust látsz érezd magad érte felelősnek. Érezd magad felelősnek mindenért. Ez az amit Sziddarta Herceg tett, és Gautama Buddha lett belőle!

Buddha életének története elmondja, hogy hogyan utazott a fiatal Sziddarta herceg a palotáján kívülre az első alkalommal, életében először megdöbbenve látva a szegény, beteg és haldokló embereket. Mi is megdöbbenünk amikor beteg vagy haldokló embereket látunk – viszont teszünk róla valamit? Amikor Sziddarta meglátott egy öreg embert, felelősnek érezte magát érte. Sziddarta felelősségérzete volt az, ami őt a spirituális útra vitte, hogy az emberi gyötrelem okát megérthesse. A felelősség volt az, ami őt Buddhává, a megvilágosodottá változtatta át.

A felelősség nem csak vezetővé tesz téged; az istenivé tud téged tenni.

Gyakorlat

Írd le azokat a dolgokat a mindennapi életedből, amikért nem vagy közvetlenül felelős, viszont hatással vannak rád. Például, a szeméthalom a házad közelében, a munkatársad nem végzi jól a munkáját a munkahelyeden, stb.

Most nézd meg, hogyan tudsz felelősséget vállalni értük. Írd le, hogy mit tudnál értük tenni, s fogj hozzá, mint egy hiteles gyakorlathoz.

Kérlek értsd meg, ha nem vállalsz fel felelősséget, lustává és manipulációssá fogsz válni. Mivel az energiáddal, intelligenciáddal és képességeiddel valamit csinálnod kell! Ha nem fogsz oroszlánként felállni, rókaként fogod végezni. Ez az igazság.

Egy cég hirdetőtábláján a felirat ezt mondta:

„Ez a cég a fizikai alkalmassági vizsgát nem kívánja meg. Mindenki eleget mozog amíg következtetésekbe ugrik, bepörög, lerohanja a főnököt, értelmetlenségeken lovagol, átejti a barátokat s amíg kihívja a sorsot maga ellen.”

Valaki mást felelősségre vonni az nem fogja megoldani a dologot. Tervezz sikerre! A probléma az, hogy amikor tervezel, jön egy ilyen gondolatod – 'Mit tegyek, ha ez nem sikerül?' S te azon nyomban azon gondolkozol, hogy kit tudsz majd érte felelősnek tartani! Ezt ne csináld! Más valakit felelősnek tartani az nem fog neked sikert hozni. Amikor az a gondolat jön fel benned, hogy ki az akit felelősnek lehetne tartani, állítsd meg! Helyette arról gondoskodj, hogy az az ember képzett legyen és a dolgokat sikerre vigye!

Ha nem vagy hajlandó felelősséget vállalni minden kapcsolatodban, akkor arra fogsz tervezni, hogy hogyan manipuláld a másik embert. A munkahelyeden arra fogsz tervezni, hogy hogyan szerezz örömet a főnöködnek, s hogy hogyan hárítsd át a felelősséget a munkatársaidra mindenért, ami csak rosszul sikerül. Értsd meg, a nyugdíjbavonulás az nem akkor történik, amikor már nem mész munkába – az akkor történik, amikor már nem vállalsz felelősséget.

Egy rövid történet:

Egyszer egy kórházban fekvő beteg véletlenül kiborított egy pohár vizet, ami az ágya mellé a földre ömlött. A beteg félt, hogy hátha elcsúszik a vizes padlón amikor leszáll az ágyáról, így megkérte a nővér-segédet, hogy törölje fel.

A beteg nem tudta, de a kórházi szabályzat alapján a kissebb vízfoltokat a nővérsegéd, a nagyobb víztócsákat a kórházi takarító személyzet kellett, hogy feltörölje.

A nővérsegéd úgy döntött, hogy az nagy víztócsa volt, és hívta a takarító brigádot. A takarító megérkezett s kijelentette, hogy az egy kicsi vízfolt. Ebből egy vita kerekedett.

’Ez nem az én felelősségem’, mondta a nővérsegéd, ’mert ez egy nagy tócsa.’ A takarító nem értett vele egyet. ’Hát nem is az enyém,’ - tette hozzá - ’a víztócsa túlságosan kicsi.’

A felbőszült beteg hallgatta ezt egy darabig, aztán a mellette lévő asztalról megfogott egy kancsó vizet és az egészet a földre öntötte. ’Ez most már elég nagy víztócsa a kettőjük számára, hogy döntsenek?’ kérdezte.

Az volt, s itt lett a vitának vége.

Észleled azt, hogy mekkora ostobaság ez az egész? Azzal, hogy a másikat tartod felelősnek, azzal nem fogod a munkádat elvégeztetni!

Figyelj: ELVÉGZETLEN MUNKA + MEGALAPOZOTT OK az nem egyenlő az ELVÉGZETT MUNKÁVAL! Csupán az elvégzett munka egyenlő az elvégzett munkával.

Amikor nem akarsz felelősséget vállalni, természetszerűen ravaszsághoz fogsz folyamodni, hogy a munkád el legyen végezve.

Gyakorlat

Minden alkalommal amikor azon kapod magad, hogy próbálod magad kihúzni valamilyen felelősség alól, csak kérdezd meg magadtól, 'Most ebben a pillanatban oroszlán vagyok vagy róka?'

Egy másik gyönyörű történet, ami Buddha életében történt:

Egyszer amikor Buddha az emberek egy csoportját tanította, az egyik ember elkezdte mérgesen becsmérelni.

A Buddha nyugodtan hallgatta, amíg az idegen minden mérgét kiadta.

Aztán megkérdezte, 'Ha valaki ad neked egy ajándékot és te nem fogadod azt el, kinél fog az az ajándék maradni – nálad, vagy a másik embernél?'

'Természetesen a másik embernél! Minden bolond láthatja azt', - mondta mérgesen a férfi.

'Akkor most' - mondta a Buddha - 'ha nem fogadom el a becsmérlésedet és a haragodat, akkor hova fog az menni? Ki fog azzal szenvedni?'

A férfi annyira megrémült, hogy csendbe zuhant.

A mérge eltűnt. Hirtelen a színtiszta figyelés terében volt.

Aztán abba a figyelési térbe Buddha beleöntötte a tanítást az ember tetteinek összes következményeiért való teljes felelősségről.

Figyelj: minden tettedért felelős vagy, a reakciókért amit másoktól vonzasz be s az életed minden történéséért. Amikor tudatára ébredsz a szavaidnak és gondolataidnak, és meg fogod érteni, hogy hogyan vannak azok hatással az életedre, akkor természetszerűen tudatára ébredsz majd a tetteidnek és azok következményeinek is.

Ezért mondom azt, hogy az integritás automatikusan felelősségre fog tanítani téged. Az integritás az nem csak egy egyszerű fogadalom, egy egyszerű szó vagy egy egyszerű dolog. Az a gondolkodásod kivasalásáról és egyvonalba való hozásáról szól.

Amikor a belső teredet az integritás erejével kitisztítod, rá fogsz jönni, hogy felelős vagy minden ellentmondásért, konfliktusért és zűrzavarért amit magadban hordozol. Meg fogod látni, hogy te vonzod be még a 'baleseteket' is amik az életedben történnek. Akár gazdagság, szegénység, jó vagy rossz – mindent te vonzol be az életedbe. Felelős vagy mindenért ami benned és körülötted történik. Te vagy a felelős magáért az életedért!

Listázz ki mindent, amit te az életedbe vonzottál –gazdagság, szegénység, jó, rossz, balesetek, siker – mindent.

Most elmélkedj és írd le, hogy hogyan voltál felelős azért, hogy azokat bevonzottad az életedbe, a gondolataidon, szavaidon vagy tetteiden keresztül.

Figyelj! A birtoklás természetszerűen felelőssé tesz téged a megosztásra. Ez a természet törvénye.

Akinek szeme van, az felelős azért, hogy a látás hasznát átadja a vak embernek. Az aki gazdag, az felelős azért, hogy a szegény embert a gazdagsághoz vezesse. Az akinek ereje van, az felelős azért, hogy az erőtlen embereket erőteljessé tegye. Az aki tele van energiával felelős azért, hogy inspirálja azokat, akiknek kevesebb energiájuk van. Az akinek a tudás van a birtokában, felelős azért, hogy a tudatlan embereket jól informálttá tegye.

Felelőssé válsz, hogy bármit megossz, amid csak van s azért, hogy azt növeszd. Ha erőteljes vagy, akkor felelőssé válsz azért, hogy az erőtlent erőteljessé tedd. Ha gazdag vagy, felelőssé válsz, hogy a szegényt gazdaggá tedd. Nem azt mondom, hogy 'Oszd ki a vagyonodat!' Nem! Ha kiválasztasz tíz szegény embert és az összes vagyonodat kiosztod közöttük, akkor tizenegy szegény emberünk lesz, az minden! Én arra kérlek téged, hogy oktasd őket és azáltal tedd őket gazdaggá.

A védikus tradíció nagyon szépen mondja – 'Annam bahukurvéta!' Készítsünk ételt és osszuk meg azt! A védikus civilizáció az gabona-alapú civilizáció. Így az étel megosztása az életstílusunk. Ezért van az, hogy az indiai tradícióban se rituálé, sem fesztivál, sem pedig az ünneplés nem teljes az étel megosztása nélkül.

Amikor birtokolsz, felelőssé válsz, hogy felemelj mindenki mást is ugyanabba az állapotba. Mivel én a 'felelősséget' birtoklom, nekem az a felelősségem, hogy mindenki mást is a 'felelősség' birtokosává tegyek!

Gyakorlat

Vállald fel a felelősséget, hogy a védikus tradíció igazi szellemében a lehetséges legnagyobb mértékben megosztasz mindent, amid csak van.

Írd le azoknak a dolgoknak a listáját amid van, és azt, hogy hogyan fogsz felelősséget vállalni azért, hogy azokat másokkal megoszd. Például, ha gazdag vagy, hogyan fogsz felelősséget vállalni azért, hogy másokat segíts gazdaggá válni? Ha sikeres vagy, hogyan fogsz másokat vezetni, hogy ők is sikeresek legyenek?

Amikor megérted, hogy mindenért felelős vagy, a kiterjeszkedés lehetősége elkezd benned történni.

Ezt a tatvát, a felelősségnek ezt az alapelvét több szervezet módszerként tanítja, hogy téged még produktívabbá vagy még hasznosabbá tegyen a szervezetben, vagy néha azért, hogy az ország jobb állampolgárává tegyen téged.

Figyelj: annak az érzése, hogy te mindenért felelős vagy, az nem csak módszertan, vagy egy fogás arra, hogy a produktivitásodat megnövelje vagy, hogy felelősségteljes állampolgárrá tegyen. Én nem vagyok sem az állam, sem pedig bármiféle társulat által támogatva. Engem a Kozmosz támogat! Én csupán a Kozmosz törvényeit tanítom. Nem azért tanítok a felelősségről, hogy a vállalati dolgozók tréningjét megkönnyítsem. Nem vagyok annak ellenére, hogy te felelősségteljes alkalmazott legyél, de én nem tanítok felelősséget csak azért, hogy téged felelősségteljes alkalmazottá vagy állampolgárrá tegyelek. Én azért tanítok a felelősségről, hogy egy megvilágosodott lénnyé tegyelek!

Amit én igazán akarok, hogy te ezeken az alapelveken keresztül elérj, az dzsívanmukti – azaz a megvilágosodás tere. Szeretném, hogy megértsd ezeket az alapelveket, és hogy megtapasztald a végleges kiterjedés lehetőségét.

Meg kell értened a kontextust, amiből a tanítások vannak megosztva. Például, egy domb megmászását, ha annak a kontextusából nézed, hogy mekkora munkát kell abba belefektetned, akkor az csak fárasztani fog téged. Viszont, ha az egy hobbi, egy piknik, akkor megfiatalít téged. Ugyanaz a cselekedet a helyes kontextussal különböző eredményt hoz.

Mondom neked, te vagy mindennek a forrása! S te mindenért felelős vagy. Csupán amikor megérted, hogy te vagy a felelős, akkor adódik elő a kiterjedésre való lehetőséged.

Kérlek értsd meg, amikor a mag készen áll arra, hogy felvállalja a fává válás lehetőségét, az kinő, az átváltoztatja önmagát. Amikor a tojás felvállalja a felelősséget, hogy kiscsibe vagy tyúk legyen, az megnő, kiterjed és átalakítja önmagát. Az áttörési pont az a felelősség felvállalásáról szóló döntés meghozatala.

Bármely területen, lehet az közgazdasági, társasági, szociális, kapcsolati vagy spirituális, amikor eldöntöd, hogy felvállalod a felelősséget, az áttörés megtörténik, a megnyílás megtörténik, s a lehetőség felnyílik a számodra.

Csupán amikor megértem, hogy én vagyok a felelős, akkor adódik elő a kiterjedésre való lehetőségem.

A vezetői képesség az nem egy tulajdonság. Az egy tapasztalat amit egy olyan egyén sugároz ki, akiben a transzformáció megtörtént. Ez az egyszerű igazság.

Manapság nagyon sok könyv van a vezetői képességről s megannyi vezetői-képesség-guru képez embereket arra, hogy a vezetői képességet 'kifejlesszék'. Viszont a vezetői képességet nem lehet stratégiaként fejleszteni. Egy igaz vezető az a személy, aki készen áll folyamatosan felelősséget vállalni. Képes az életet tudatosan kezelni és az életre spontán válaszolni. Óriási éberséggel, érzékenységgel és érettséggel szemléli az életet.

Egy rövid történet:

Két ország között volt egyszer egy nagy háború. Egy forró délutánon egy civil ruhába öltözött férfi egy csoport fáradt katona mellett lovagolt el, akik egy nagy árkot ástak, látszólag egy lehetetlen feladatot teljesítve. A csoportvezető parancsokat kiáltott, büntetéssel fenyegetve a katonákat arra az esetre, ha nem teljesítik a munkát egy órán belül.

A férfi aki a lovon ült megállt, és megkérdezte, 'Uram, miért nem segít maga is nekik?' A csoportvezető ráfelelte, 'Én vagyok a vezetőjük. Az emberek azt csinálják amit én mondok. Ha annyira erősen együtt érzel velük, menj és segíts te nekik!'

A férfi nyugodtan leszállt a lováról s elkezdett a katonákkal dolgozni amíg a munka be lett fejezve.

Mielőtt továbbindult volna, gratulált a katonáknak a munkájukért s annyit mondott a csoportvezetőnek, 'A következő alkalommal, amikor a státuszod megakadályoz téged abban, hogy kisegítsd a csoportodat, szólj a felsőbb hatóságoknak és egy sokkal tartósabb megoldást fogok biztosítani.'

Abban a pillanatban egy másik katona jött futva, szalutált a férfi előtt és pár szót mondott neki. A férfi rábólintott, felült a lovára és ellovagolt.

'Ki ez a férfi?' kérdezte a csoportvezető.

'Nem tudod?', mondta a katonta, 'Ő a Hadsereg Tábornoka!'

Minden alkalommal amikor lehetőség nyílik rá, tettekkel és motivációval bizonyítsd a vezetői képességeidet, ne csak puszta delegációval.

Legtöbbünk a vezetői képesség státuszát eléri, az állapotát viszont nem.

Az állapot és a státusz az teljesen két különböző dolog. A státusz az a társadalomból jön. Az állapot az a belső tered kifejeződése. A vezetés az egyszerűen az egyén által meghozott tudatos választás, hogy szituációjára és környezetére való mély érzékenységét és éberségét a gyakorlatba átvigye. Amint a választás meg lett hozva, a belső tér automatikusan elkezd átformálódni s a helyes szavakat és tetteket elkezdi kifelé küldeni.

Nézz bele a saját életedbe. Mik voltak az okai annak, amikor az életed különböző időszakaiban felelősséget vállaltál? Ha ráderőltették, hogy felelősséget vállalj, akkor a félelem vezérel téged! Ha azért vállaltál felelősséget, mert valami jutalmat vársz, akkor a mohóság vezet téged!

Addig, amíg félelem vagy mohóság vezet téged, addig egy követő vagy! A vezetői képesség tapasztalata nem történt még meg benned. Amikor felelősségből kiindulva irányítasz, minden tetted vezetői képességet fejez ki.

Amikor a státuszt megragadjuk anélkül, hogy az állapotot megtapasztalnánk, akkor át kell szenvednünk magunkat az összes problémán ami a testületi világban általában létezik - személyi szinten lévő stressz és feszültség, fúrás a hátad mögött és politika a munkaközösség szintjén.

Az a probléma amivel a testületek szembenéznek az nem túl kicsi vezetői képesség, hanem rossz, éretlen vezetői képesség. Amikor az állapotra összpontosítasz s nem a státuszra, minden jó dolog ami egy vezető státuszával jár, az is természetesen hozzád fog folyni.

Írd le, hogy mi az ami motivál téged, hogy bármiért felelősséget vállalj az életedben.

Jelentsd ki, hogy a jó okokból kiindulva fogsz felelősséget vállalni, nem pedig félelemből vagy mohóságból.

Mi mindig azt gondoljuk, hogy másokat irányítani az felelősség.

Nem!

Másokat szolgálni, az felelősség.

Amikor másokért felelőssé válsz, már nem magadra összpontosítasz. Annak irányába teszel lépéseket, hogy másokat szolgálj. Másokat szolgálni az vezetői képesség. A fókuszodat önmagadtól másokhoz mozdítani az igaz vezetői képesség.

Rendszerint öntudatlanul, a múltbeli emlékeiden és negatív szokási sablonjaidon keresztül hozol meg döntéseket. Addig, amíg az öntudatlan sablonjaidba bele vagy akadva, sohasem tudod a vezetői képesség státuszát elérni. Lehet eléred a vezetői státuszt, de azt is rengeteg szenvedéssel és küzdelemmel.

Figyelj: amikor rengeteg szenvedés és küzdelem után a vezetői székbe ülsz, ugyanazt a szenvedést és küzdelmet fogod az alárendeltjeid számára is megteremteni.

Az igaz vezetői képesség a felelősség érzékének közvetlen kifejeződése révén történik. Egy megvilágosodott lény a felelősség legmagasabb frekvenciáján rezeg, mivel ő megtapasztalta önmagát minden azon történés forrásaként amely őbenne és őkörülötte történik. Ezért van az, hogy egy megvilágosodott lény, csupán a puszta jelenléte révén, erőfeszítés nélkül, milliókat tud magához vonzani és inspirálni, hogy kövessék a tanításait.

Azt mondják, hogy akármikor Buddha kiment alamóvsiát koldulni, olyannak tűnt, mint egy király, s a királyok, akik alamózsiát adtak Neki, úgy látszódtak, mint koldusok! Ez a tudatos felelősségvállalás ereje.

Így tehát dolgozz az állapoton, ne a státuszon. Kezd el az energiádat a vezetői képesség állapotának elérése felé mozdítani. Csak ez tud teljessé tenni téged, nem pedig a vezetői státusz.

Mi mindig azt hisszük, hogy másokat irányítani az felelősség.

Nem! Másokat szolgálni az felelősség.

Az elkövetkező néhány napban, tegyél tudatos erőfeszítéseket arra, hogy azokat akik téged szolgálnak örömtelien szolgáld. Nézd meg, hogy ezután hogyan érzed majd magad. Ez teljessé fog tenni, egy igaz vezetővé fog tenni téged.

Hogyan lehet az, hogy vannak emberek, akik csak néhány szóval vagy csupán a puszta jelenlétükkel ezreket tudnak inspirálni, míg másoknak hosszúra nyújtott érvelésekre van szükségük, hogy akár egy maroknyi ember is kövesse a víziójukat?

Mi a különbség?

A különbséget inspirált vezetői képességnek hívják.

Akár az a személyes vagy a szakmai életed, akár főnök vagy, édesanya, tanár vagy barát, folyamatosan szerepet játszol abban, hogy másokban változást inspirálj.

Adok most neked egy egyenes s közvetlen megoldást arra, hogy másokban pozitív átalakulást inspirálj.

Akármilyen szenvedély az, amit másokban szeretnél látni, először engedd, hogy az benned megtörténjen. Csupán azután tudsz másokat inspirálni. Azt is mondhatom, hogy csupán amikor én inspirált vagyok, hogy a szatsangon beszéljek, akkor fog csak az, amiről beszélek inspirálni téged!

Az emberek nem ostobák, egyből látják, hogy a szavaid azok a tapasztalatod kicsordulásai vagy sem. Ezért van az, hogy a professzionális motívációs szónokok sohasem tudnak maradandó hatással lenni az emberekre, hacsak lépést nem tartanak a saját szavaikkal, hacsak olyan gyorsan nem fejlődnek amilyen gyorsan beszélnek!

A kulcs az, hogy vigyünk be hitelességet a képesség mellé. Feszítsd ki magad, feszítsd ki magad, feszítsd ki magad – nem mint kötelesség vagy házimunka, hanem mint választás, azért, hogy önmagadat kiterjeszd. Amikor inspirációból eredően dolgozol, inspirációs vezetői képesség folyik át rajtad!

Amit magadról érzel, hogy az te vagy, az egy nagyon fontos dolog. Tudom, hogy az én legmagasabb kifelé irányuló kinyilvánulásom az a könyörület megtestesülése. Senki sem tudja ezt a kinyilvánulásomat megingatni. Amikor magadban hordozod az önmagadban való kételkedést, akkor a másik személytől jövő egyetlen szó meg tudja az önmagadról való elképzelésedet ingatni. Ha magad elől vagy mások elől bújdosol, csupán egyetlen szóba vagy tekintetbe telik, hogy meg legyél ingatva.

Amikor a mamakarád (a belső képed vagyis az önmagadról való elképzelésed) és az ahankarád (az a kép amit a világnak önmagadként vetítesz ki) nincsenek összhangban egymással, folyamatosan mások véleményétől fogsz félni, mert azok sokkal erőteljesebbek lesznek, mint a te önmagadról alkotott legmagasabb véleményed. Ha a mamakarád erős, mások nem lesznek képesek a rólad alkotott elképzeléseiket benned elhelyezni!

Folyamatosan ülj le és vasalj ki minden konfliktust, ami a mamakarád és ahankarád között létezik. Akkor önmagadról egy erős tapasztalati világosságod lesz, amihez senki sem lesz képes hozzányùlni. Csupán az a személy, aki önmagáról erőteljes világossággal rendelkezik, csak az lehet vezető.

3. A tetteidet hangold össze azzal, amit önmagadról hiszel, hogy az te vagy

Legyél integritásban azokkal a szavakkal és gondolatokkal amelyeket magadnak és másoknak mondasz. Más szóval, legyél a te saját, legmagasabb mamakaráddal és ahankaráddal integritásban. Amikor az integritásban, hitelességben és felelősségben meg vagy alapozódva, a vezetői képességed természeténél fogva ki fog fejeződni.

Azt mondják, ha a tojás kívülről van betörve, az élet el lett pusztítva. Az az élet vége. Egy élet el lett ölve! Ha egy tojás belülről lett megtörve, az élet történik. Egy élet kezdődik!

Ugyanígy, ha az észlelésed kívülről van megtörve, akkor összezsugorodsz, elpusztítod önmagad és depresszióba zuhansz. Ha ez megtörténik, akkor felelőtlen vagy. Viszont ha felelősséggel felállsz, a tojás belülről törik meg és az élet kezdődik! A tojást belülről megtörni annyit jelent, mint felvállalni a felelősséget a saját kiterjedésedért.

Nem csak a saját tetteidért kellene, hogy felelősséget vállalj, hanem vállalj felelősséget mindenért ami csak az életedre hatással van – még akkor is, ha azok másoknak a tettei! Csupán amikor felelősnek érzed magad és eldöntöd, hogy felelősséget fogsz vállalni a problémáért, akkor fogsz csak a probléma megoldásának irányába nézni. Amíg felelősséget nem vállalsz, csupán másokat fogsz okolni a problémáért.

Rendszerint bármi jóért ami történik, felelősnek állítjuk be magunkat, viszont akármi rosszért ami történik, azért nem vállalunk felelősséget!

Néhány évvel ezelőtt Dél India területén kitört egy epidémiás tuberkolózis. Végül megtalálták rá a gyógyszert és az epidémia vissza lett szorítva. A hatóságok akik az epidémia kiírtásáért voltak felelősek, büszkén állították, hogy ők voltak azok, akik annak kigyógyításáért felelősek. Viszont azért is felvállalták a felelősséget, hogy először is hagyták azt az egész városban szétterjedni?

Nem! Pedig ők voltak a felelősek azért is, hogy hagyták a tuberkulózist szétterjedni, nem igaz? Azzal kellett volna kezdeniük, hogy azt megakadályozzák, nem csak a végén learatni a babérokat, hogy megbírkóztak a krízissel!

Könnyű babérokat aratni s másokat okolni.

A felelősség az ennek pont az ellenkezőjét jelenti: egy felhatalmazott térből ennek épp az ellenkezőjét tenni.

Jegyezd le, hogy hogyan tudnál felelősséget vállalni nem csak a jó dolgokért amik az életedben történnek, hanem a rossz dolgokért is, melyek vagy úgy tűnnek, vagy nem úgy tűnnek, mintha mások tetteinek eredményei lennének. Nézd meg azt, ahogy felhagysz azzal, hogy másokat okolj amikor felelősséget vállalsz. Figyeld meg a benned végbemenő átváltozást.

A felelősség fennhatóságot ad a saját életed felett. Napjainkban legtöbb ember szolgaként éli napjait – anélkül, hogy tudnának róla. Például, amikor nyolc órát dolgozol az irodádban, csupán parancsokat követve, akkor egyhangúnak és fáradtnak fogod magad érezni. Helyette, ha felvállalod a felelősséget és a kezdeményezést, ugyanaz a nyolc óra betöltő jellegűvé válik a számodra. Amikor felelősséget vállalsz, egy hatalmas észlelési elmozdulás történik meg benned.

Vegyük annak az embernek a példáját, aki a saját üzletét futtatja és annak aki egy cégnek dolgozik. Az üzlet tulajdonosa teljes felelősséggel tartozik az üzletért így folyamatosan élettelinek érzi magát. Az az ember aki a cégnek dolgozik, az nem igazán érzi a teljes felelősséget a vállán, így a teljes munka mintegy teherré válik a számára. Az önkésztetése az vagy kicsi vagy pedig semmi sem lesz. Folyamatosan nézi az óráját, hogy itt van-e már az idő, hogy haza lehet menni! Neki csupán a hónap utolsó napja a jó nap, mivel az a fizetés napja! Egy hónapból huszonkilenc napot áldoz fel azért az egy napnyi örömért.

Nehogy azt gondold, hogy neked van egy bizonyos mennyiségű energiád és te annak az energiának megfelelően fogsz majd dolgozni. Nem. Akármilyen munkát vagy felelősséget vállalsz is fel, az energia annak megfelelően kezd el kifejeződni. Meg fogod látni, hogy a belső tered abban a mértékben fog kiterjedni s az energia rajtad keresztülfolyni!

Csupán két dologra van ehhez szükséged:

❖ Bízz benne, hogy az élet az jó.

❖ Tudd, hogy ki tudod terjeszteni azokat a felelősségeket amiket felvállalsz.

Ha felelősnek érzed magad azért ami körülötted történik, hirtelen vezető lesz belőled. Elkezded a magad és mások életét átváltoztatni. A felelősség az út a tudatos növekedéshez.

Ma vállalj fel három újabb felelősséget azzal a megértéssel és bizalommal, hogy az élet az jó, és hogy te ki tudsz terjedni, hogy felvállald azokat a felelősségeket. Figyeld meg a benned történő átváltozást.

Az egyenes útja annak, hogy életed baleseteit lehetőségekké változtasd az, hogy felelősséget vállalsz értük.

Amikor nem tudsz felelősséget vállalni, még a levegő is ami beléd áramlik balesetté válhat s megállíthatja a szívedet; nem fog kijönni! Ha készen állsz arra, hogy felelősséget vállalj, akkor még ha méreg is jut a szervezetedbe, az is a részeddé válhat, és erősebbé tehet téged!

Amikor felelősséget vállalsz, veled van az erő, hogy felépítsd az általad választott valóságot.

Én nem testületi értékekről és elvekről beszélek, sem pedig azokról az igazságokról amelyeket az ősi bölcsek az Upanishadokban kifejeztek. Nem! Én a saját tapasztalatomból beszélek arról, amit te megtapasztalhatsz. A felelősség kontextusából beszélek, azért a célért, hogy TÉGED felelősségtudóvá tegyelek. Felelős vagyok azért, hogy megtapasztaltassam veled a felelősséget úgy, ahogyan én azt megtapasztaltam!

Tudnod kell ezt az igazságot. Amikor azt észleled, hogy mindenért felelős vagy, beleértve azokat amikről azt hiszed, hogy balesetek, akkor az, ahogyan a világot felfogod és megtapasztalod teljesen mássá válik. Amikor képes vagy a világot máshogyan felfogni, még a világ tényeit is képes leszel megváltoztatni.

Nincs forradalom ami meg tudja változtatni a világot. Csupán a fejlődés tudja megváltoztatni a világot! Amikor fejlődsz, a felelősséggel egy indiai fügefa alá ülhetsz az erdőben s egy nagyváros fog köréd épülni! Azok az emberek, akik meg akarják tőled tanulni az igazságot hozzád fognak jönni. Nincsen szükség semmi másra.

Felelősséget vállalni azért ami az életedben történt, az az életed baleseteit az életed lehetőségeivé tudja tenni.

dolgokat

Mi azoknak a hétköznapi embereknek a titka akik rendkívüli dolgokat visznek véghez?

Figyelj: csupán a hajlandóság arra, hogy felelősséget vállalj, és hogy kifeszítsd magad, egyszerűen rányit téged a teljes kozmikus energiára. Mindegy, hogy mi a szituáció, amikor kijelented, hogy te megteszed amit lehet, akármibe is kerül, s ha felelősséggel felállsz, az isteni energia csatornájává válsz, hogy az keresztülfolyjon rajtad.

Át tud a levegő egy szolid bambú rúdon folyni? Nem! A bambú rúd csupán a halott testnek a temetőbe szállításánál lehet hasznos! Amikor ugyanaz a bambú üregessé válik, abból fuvola lesz!

Addig, amíg egocentrikus vagy, úgy fogsz szolgálni, mint az eldugult bambú. Amikor felelősséggel felállsz, a kiterjedés megtörténik és olyanná válsz, mint a bambú fuvola. Attól fogva csakúgy, mint a levegő ami a bambúba áramolva zeneként fejeződik ki, a levegő ami beléd áramlik energiaként fog belőled kifejeződni, és nagyszerű dolgok fognak történni rajtad keresztül! Amikor felelősnek érzed magad mindenért ami csak körülötted történik, spontán elkezded a magad és mások életét átváltoztatni.

Amikor felelősséggel jelentesz ki valamit, az isteni energia csatornájává válsz, hogy az keresztülfolyjon rajtad.

Mi mindig azt gondoljuk, hogy a felelősség az teher.

Nem! Az erő.

A felelősség az erőforrás ahhoz, hogy önmagad és mások számára egy kiterjesztett életet teremts.

Miért nem vállalsz felelősséget?

Általában az emberek azt gondolják, hogy 'Azért a fizetésért amit kapok már így is több, mint elég felelősség van rajtam! Miért vállalnék fel még többet?'

Ne legyél bolond! A felelősség felvállalása segíteni fog téged abban, hogy egy kiterjesztett életet élj. Az nem egy szívesség amit a főnöködnek teszel. Azzal, hogy nem vállalsz fel felelősséget, a te lehetőségedet rombolod le, nem a főnököd lehetőségét! Lerombolod a te lehetőségedet s közben azt hiszed, hogy a főnököd fog szenvedni! Ez olyan, mint mérget inni s azt várni, hogy a főnököd fog meghalni!

Csupán akkor kezdődik az életed, amikor a saját kiterjedésed érdekében megtöröd a felelősséget-nem-vállalás sablonját. Addig, mégha életben is vagy már nem élsz. Csak arra vársz, hogy el legyél temetve.

A hindu kaszt rendszer nem a születésen alapszik, hanem annak a felelősségnek a típusán és mennyiségén, amit az egyén hajlandó felvállalni. Az egyén, aki a közösség vagyonáért érzi magát felelősnek, az 'Vaisjává' válik. Az egyén aki a közösség biztonságáért érzi magát felelősnek, abból 'Ksatrija' lesz. Az egyén, aki a közösség tudásáért érzi felelősnek magát, az 'Brahmanává' válik. Az az egyén pedig, aki az egész világért érzi magát felelősnek, abból 'szannyászi', azaz szerzetes lesz.

Ha a fizikai rétegedben zajló minden történésért felvállalod a felelősséget, akkor egészséges leszel. Ha felvállalod a felelősséget a testedért, hirtelen meg fogod látni, hogy a szerveid feléledtek, s a tested az egészségre hangolódott.

Ugyanígy, ha a légzési teredben lévő minden történésért felvállalod a felelősséget, akkor csoportvezetővé válsz. Ha a mentális rétegedben zajló minden történésért vállalod fel a felelősséget, akkor szociális vezetővé válsz. Ha felvállalod a felelősséget az érzelmi rétegedben zajló minden történésért, egy ország vezetőjévé válsz – beállítva a változás irányát a jövő generációinak szellemi összeállításához. Ha az áldott-boldogsági rétegedben zajló minden történésért vállalod fel a felelősséget, a Kozmosz vezetőjévé válsz!

A felelősséged szintjét ne azzal a jutalommal mérd le amit az hoz. Nézz bele az életedbe és írd le, hogy hogyan tudsz kiterjeszkedni ahhoz, hogy felelősséget vállalj az összes dimenziódban – fizikai, szellemi, érzelmi és spirituális.

Gyakorold ezt hitelességgel.

Figyelj! Ma meg akarok veled egy igazságot őszintén osztani.

Kérlek, értsd meg, neked NINCS megadatva a hatalom, hogy a múltadat kijavítsd!

Kérlek figyelj.

Nincs ahhoz hatalmad, hogy a múltadat kijavítsd. Csupán arra van hatalmad, hogy a jövődet építsd!

Minél többet és többet gondolsz és merengsz a múlton, annál többet fogsz szenvedni és még erőtlenebbnek fogod magad érezni – mivel nincs arra képességed, hogy azt kijavítsd. Bármiféle igyekezet, bármi erőfeszítés amit abba fektetsz, hogy azt kijavítsd az kudarcba fog csupán fulladni.

Ugyanígy azt is tudnod kell, hogy a múltadnak nincsen módja, hogy a jövődet befolyásolja!

Hipnotizálva vagy, hogy azt hiszed, hogy a múltad befolyásolhat téged, illúzóban vagy.

Kérlek figyelj: még akkor is, ha valaki eddig a pillanatig bűnös volt, a következő pillanatban szentté válhat. Ugyanígy, ha valaki eddig a pillanatig szent volt, a következő pillanatban bűnössé válhat. Ez 'Mahakala', azaz az Idő gyönyörűsége.

Az önmagadról és az életről alkotott észlelésed azon múlik, hogy mit gondolsz a te idődként. Te rendszerint úgy gondolkodsz a saját idődről, mint mondjuk körülbelül 100 év. S a múltadról is azt gondolod, hogy az a te időd és a jövődre is úgy gondolsz, mint a te idődre. Nem! Ez így nem teljesen helyes. Az első észlelésnek, aminek benned kell lennie az az, hogy a teljes idő a te időd, nem csak 100 év. Másodszor, ami a múlt az nem a te időd. Harmadszor pedig, csupán a jövőbeli idő a TIÉD.

A múlt az nem a te időd – annak nincs ereje feletted, nincs befolyása feletted. Te úgy gondolsz rá, mint a te idődre azon az illúzión alapulva, hogy mindaz az idő amit eltöltesz amíg a testedben vagy az számít a te idődként.

Nem! A múlt az nem a te időd, mint ahogy az a te megtört, szétvert, zavaros és kihasznált észlelésed által fel lett fogva! Így tehát nem tervezheted a jövődet arra az elképzelésre alapozva, hogy mindaz ami a múltban történt az a te időd. A múlt már elejtett téged, de te még mindig abba kapaszkodsz!

Klikk

A múltadnak nincsen befolyása a jövődre. Engedd el azt.

Azt nem magadénak tulajdonítani amit nem tudsz birtokolni és azt magadénak tulajdonítani amit birtokolni tudsz, az intelligencia. Sajnos te folyamatosan azt próbálod meg a magadénak tudni amit nem tudsz birtokolni és nem tulajdonítod magadénak azt, amit magadénak kéne tudnod! A jövődet magadénak kéne, hogy tudd, de te nem szerzel tulajdonjogot felette, nem vállalsz felelősséget érte. Helyette folyamatosan a múltadat próbálod meg a magadénak tudni, amit nem tudsz birtokolni!

Miért érzed magad kényelmesen azzal, hogy a múltadat a magadénak tulajdonítod, a jövődet meg nem? Ez azért van, mert az elméd arra tanít téged, hogy mindig azt tulajdonítsd magadénak amit ismersz. Az ismeretlen az mindig ijesztő, így az elme visszautasítja az ismeretlent és belekapaszkodik az ismertbe. Viszont csak mivel a múlt az ismert, ne hidd, hogy az a tulajdonodban van! Te azt csupán ismered viszont nem birtoklod! Te csupán a jövődet tudod a magadénak tulajdonítani. S te magadénak kellene, hogy tudd a jövőt!

Amikor készen állsz arra, hogy kimozdulj a komfortzónádból és az ismeretlennel szembenézz, az szabadság. Értsd meg: az ismerttől való szabadság az igazi szabadság!

Csak nézz magadba, a gondolataid 90%-a mind a múlttal kapcsolatos!

Amikor látok egy embert, a szemeiből meg tudom mondani, hogy bele van-e a múltba veszve vagy pedig a jövő felé dolgozik. A szemek, amikben nincsen erő azt jelzik, hogy az egyén beleveszett a múltba.

Értsd meg, lehet 50 évet leéltél a feleségeddel. Lehet ő volt az első és utolsó szerelmed. S lehet a legromantikusabb kapcsolatod volt vele. Még akkor sem tudod a halott testét néhány óránál tovább magaddal tartani!

Ez pontosan az, ahogyan a múltaddal kellene viselkedned. Mindegy, hogy a múlt milyen gyönyörű volt, jusson eszedbe, hogy az most már halott! Ébredj fel! Csak mert ő volt a szerelmed, az összes álmodat beteljesítette, a részed volt, volt egy romantikus kapcsolatotok és egy csodálatos életetek együtt, ne felejtsd el az igazságot – nem tudod a halott testét magaddal tartani! Itt van az idő, hogy eltemesd a testét. Itt az idő, hogy szépen búcsút mondj neki!

Ott van azonban egy másik vicces dolog: ha azért kapaszkodsz a múltadba, mert az boldog volt, azt meg lehet érteni. Viszont te még akkor is belekapaszkodsz a múltba, ha az kínzás volt amíg azt átélted! Az energiád alig folyik a jövő felé, mivel az be lett zárva a múltba.

Amikor folyton a kudarcaidon rágódsz, akkor csupán felerősíted azokat! Ha a múltbeli kudarcaidnak annyi jelentőséget tulajdonítasz, akkor már el is tervezted, hogy a jövőd is egy kudarc lesz.

Az egyik illúzió amiben az emberi lények szenvednek az, hogy a jövő a múltból származik. Mondom neked, a jövő a múlton

'KÍVÜL'-ről származik. Ezért van az, hogy amikor felveszed a szannyászt (szerzetesi fogadalmakat teszel), teljesen kiszakadsz a múltadból. Ha még mindig a múltbeli kudarcaid felett rágódsz, akkor a szannyász még nem történt meg benned. Még ha a szerzetesi ruhát viseled is, a szannyász tere még nem történt meg benned.

Az, hogy megpróbálod a múltat birtokolni, az az Idővel, Mahakálá val való visszaélés. Nem birtokolni a jövőt az annyi, mint becsukni az ajtót Mahakala előtt. A jövődet birtokolni az annyi, mint Mahakálát fogadni. A múltad felett töprengeni az annyit jelent, mint a halott testeddel élni és az élet lehetőségére rá sem nézni!

Ha a jövőd felett tulajdont szerzel, a szemeid csillogóak és világosak lesznek – várva a jövőt, készen állva arra, hogy azt fogadd, arra tervezve, tulajdont szerezve felette. Szerezz tulajdonjogot a jövőd felett és az Idő meg fog áldani.

Klikk

Csupán a jövődet tudod birtokolni, a múltadat nem.

Figyelj! Természetből fakadóan arra vagy bedrótozva, hogy a jövő felé mozdulj. Az egyetlen hiba amit elkövetsz az, hogy anélkül mozdulsz a jövő felé, hogy átvennéd a tulajdonjogot felette. Csak menj felelősséggel a jövő felé. Akkor a jó úton haladsz – a megvilágosodás felé mész.

Mivel annyi sok fantáziával mentél a jövő felé, de anélkül, hogy azok betöltésére felelősséget vállaltál volna, ezért a múltban kudarccal néztél szembe. Most a fantáziáid kudarcai a belső teredet úgy betöltik, hogy most meg elvesztél a múltban és a múlt bűntudatában. Amikor felelősség nélkül mész a jövő felé, a múltad természetesen bűntudattal lesz tele – mint az életrajzod elpazarolt lapjai.

Mondom neked, a mosolyod és a nevetésed azt jelentik, hogy a jövőd felett szerzel tulajdonjogot! A hosszú arcod azt jelenti, hogy elvesztél abban a próbálgatásban, hogy a halott múltadat valahogy birtokolni tudd! Amikor csak mosoly van az arcodon, a tudatosságod és az észlelésed is a jövő felé mozdul. Ami azt jelenti, hogy az élet lehetőségére emlékeztetve vagy. A Lehetőséged igazsága az észlelésedben folyamatosan ott van.

Kapaszkodj bele Kalabhairavának, az Idő Urának az előrefelé lépő lábába. Ne kapaszkodj bele a hátsó lábába, próbálva őt visszahúzni! Ha a hátsó lábába kapszkodsz, Kalabhairava egyszerűen le fog rúgni téged s tovább fog menni. Helyette kapaszkodj bele abba a lábába ami előrefelé lép – Kalabhairava meg fog áldani és előre fog téged vinni.

Figyelj! Ne kövesd el azt a vétket, hogy a múltba kapaszkodsz és hogy azt birtokolni próbálod. Megtartani egy elhunyt ember fényképét az rendben van – de a halott testét magát az nem! A múltad minden egyes incidense amihez ragaszkodsz, az olyan, mintha egy halott teste kapaszkodna beléd. Ha húsz ilyen halott test van a tulajdonodban, mi fog veled történni?

Figyelj: a múltadnak nincs jövője. Ne vesztegesd az életedet azzal, hogy ragaszkodsz hozzá! Minél inkább ráébredsz arra, hogy a múltadnak nincsen ereje a jövőd felett, annál jobban szabad leszel. Amikor J. Krishnamurti azt mondta, hogy „Az ismerttől való szabadság a valódi szabadság”, akkor ez volt, amit ezzel mondani akart. A múlttól való szabadság az a végleges szabadság!

Felelősséget kell a jövőd felé érezned, nem pedig félelmet. A múlttól való félelem szétrombolja a jövődet. A jövőtől való félelem akkor keletkezik, amikor nem vagy tudatában azoknak az következményeknek, amelyeket a tetteid okozni tudnak. Amikor a jövődért felelősséget vállalsz, akkor sem félelem, sem pedig mohóság nem lesz benned, mivel tudatában leszel a tetteidnek és azok következményeinek.

Elmélkedés

A múltad minden egyes incidense amihez ragaszkodsz az olyan, mintha egy halott teste kapaszkodna beléd. Ha húsz ilyen halott test van a tulajdonodban, mi fog veled történni?

Egy rövid történet:

Ebédidőben négy munkatárs ült egy asztalnál.

Egyikőjük, egy fiatal férfi aki nemrég jött a céghez, felnyitotta az ételhordóját és látta, hogy abban paradicsomos rizs van. Elhúzta a száját és megette.

Következő nap, ugyanaz a csoport ült az asztalnál, amikor a fiatalember felnyitotta az ételhordóját, látta, hogy paradicsomos rizs van benne és zsémbelődve megette.

Harmadik nap ugyanaz a dolog történt, és ezúttal a fiatalember hangosan panaszkodott, 'Á ne már! Nem már megint paradicsomos rizs!'

A negyedik nap amikor meglátta, hogy a dobozban paradicsomos rizs van, csendben odasétált a szemetesvödörhöz és kiöntötte ami a dobozban volt. A munkatársai csodálták a türelmét, de nem kérdeztek semmit.

Az ötödik napon, amikor a fiatalember kinyitotta az ételhordóját, a munkatársai aggódva nézték. S teljes bizonyossággal az megint paradicsomos rizs volt!

'Ha MÉG EGY NAP paradicsomos rizst kell látnom, le fogok sétálni az erkélyről' – jelentette ki morcosan.

‘De miért nem mondod meg csupán a feleségednek, hogy ne csomagoljon neked minden egyes nap paradicsomos rizst?’ – kérdezte az egyik munkatársa pánikolva.

A fiatalember riadtnak tűnt.

‘Feleség? Milyen feleség?’ – felelte. ‘Nem vagyok házas! Én csomagolom az ebédemet.’

Értsd meg, ez pontosan az a mód, ahogyan az életeddel viselkedsz! Azután, hogy a múltban keményen dolgoztál, hogy az összes lehetséges negatív szituációt megteremtsd, le vagy sokkolva azon, hogy mi történik az életedben! Azután, hogy húsz éven keresztül minden nap dohányoztál, azon csodálkozol, hogy honnan jött a rák!

A saját jövődért nem vállalni felelősséget az nem kevesebb, mint lassú öngyilkosság.

Gyakorlat

Vázold fel minden olyan tettedet, ami előrelátható kudarchoz vezetett, amelyekért azonban nem vállalsz felelősséget, mint például későn felkelni, késni a munkából aztán a forgalmat okolni érte!

Jegyezd fel életed ehhez hasonló 5 csúcs-cselekedetét és korrigáld a lefolyási útvonalukat.

Tudnod kell ezt az igazságot: a jövődről alkotott észlelésed az a te Kundalinid, a legmagasabb potenciálú energiád. Ha az észlelésed teljesen le van kötve a múltban, akkor energia-halott vagy! Akkor egy halott jövőt építesz.

Ha a jövődet felelősséggel tervezed, az a Lehetőségeddé válik. Ha nem, akkor az csak egy valószínűség!

Minden pillanatban, amit azzal töltesz, hogy a múltad felett töprengsz, a halál felé utazol. Ezért kezdenek el az emberek a múltjukhoz ragaszkodni ahogy idősek lesznek. Az idősek tele vannak a múlttal, mivel tudják, hogy nincs jövőjük.

Tegnap kaptam egy hírt, hogy egy nemzetközi híresség meghalt. Az volt a kérdésem 'Á, még élt?' Ez azt jelenti, hogy az életének utolsó részében az a sztár már nem volt 'életben'! Már nem élt, már nem volt az élet számára hasznos.

Mondom neked, ez az egyetlen kérdés az amit ne kérdezzenek az emberek amikor meghalsz - 'Á, még élt?' Addig, amíg életben vagy és az életet gazdagítod, addig hasznos vagy az élet számára. A munkából való nyugdíjba-vonulásod és a világból való visszavonulásod között nem kellene, hogy űr legyen! Mondom neked, még azután sem, hogy ebből a testből visszavonultam, én nem fogok az emberiségtől visszavonulni. Ez az én elkötelezettségem az emberiség számára!

Amikor megrekedtél a múltban, az azt jelenti, hogy visszavonulsz az életből, még akkor is amíg életben vagy. Pedig ez az, ahogyan élsz! Rendszerint 21 napba telik az, hogy a múltadtól elszakadj, és hogy a jövőd felé mozdulj. 21 nap alatt átmész az átváltozás egy ciklusán. Ez az amit én a 21 napos programunk, a Belső Felébredés alatt csinálok. Ezen program során én kinyitok minden ajtót, ami a múltadból ki, és a jövődbe be tud téged mozdítani - beszédek, módszerek, folyamatok és 21 erőteljes beavatási ülések során, – mert ennyibe telik neked, hogy a halott múltadat fel tudd adni!

Rendszerint mi azt gondoljuk, hogy majd felépítjük a jövőt s aztán kivonulunk a múltból. Nem! Hacsak készen nem vagy, hogy a múltadat minden lépésben magad mögött hagyd, akkor sohasem fogod az energiádat felszabadítani ahhoz, hogy a jövődet megalkosd.

Írj le 5 negatív elmebeli sablont amikhez annak ellenére ragaszkodsz, hogy tudod, hogy kihatnak a legfontosabb döntéseidre.

Írd le, hogy ezek hogyan folyásolják be a döntés-hozatalodat és a jövőre való tervezésedet.

Tudatosan add fel őket és jelentsd ki, hogy többé nem fogják a döntés- hozatalodat befolyásolni.

Sohase gondold azt, hogy ha vezetővé válsz akkor az majd felelősségteljessé fog tenni téged.

Ha felelősségteljes vagy, akkor az vezetővé fog tenni téged!

A tulajdonjog mindig vezetői képességet teremt, mivel a tulajdonjog az mindig kiterjeszt téged.

Amúgy sincs az életben olyan pillanat, amikor nem szerzel tulajdonjogot az felett amit csinálsz – lehet az a főzés vagy az úton való átmenés vagy egy nagy üzleti szerződés aláírása vagy akár az ország irányítása. Akkor miért ne szereznél tudatosan tulajdonjogot?

Amikor tudatosan vállalsz felelősséget, az erővé és örömmé válik.

Akár az egyéni virágzásodhoz, egy stabil család fenntartásához, vagy egy szervezet részeként való munkához, vagy egy közösségben az egymás támogatásához - tulajdonjogot kell szerezned.

Ha háziasszony vagy, vállalj azért felelősséget. Ha szakember vagy, akkor vállalj azért felelősséget. Ha édesapa vagy, vállalj érte felelősséget. Ha tanuló vagy, vállalj azért felelősséget. Ha valakinek a fia vagy, vállalj érte felelősséget. Ha szannyászi vagy, vállalj érte felelősséget! Vállalj felelősséget minden dimenzióért ami az életedben létezik – mindenért.

Nagyon sok embert láttam, akik egész életükben szolgálnak, de sohasem válnak vezetővé. Értsd meg, az az ember aki úgy érzi, hogy a vezetőség az övé, az természetből kifolyólag a tulajdonosává is válik! Az az ember, aki nem érzi a magáénak, az dolgozó marad. Hogy melyiket választod, hogy melyik akarsz lenni, az tőled függ.

A felelősségteljessé válás tesz téged vezetővé, nem pedig fordítva!

Mindig azt hiszed, hogy a kicsiséged az, ami fojtogat téged. NEM! A nagy-mivoltod fojtogat téged! Akármikor a nagyság van megkövetelve tőled, akármikor amikor azt érzed, hogy 'erőltetve' vagy arra, hogy kiterjeszkedj, csak még jobban összezsugorodsz a komfortzónádban. A fáradtságod, az unalmad, a gyengeséged, az erőtlenséged – mindez semmi más, mint az ellenállás azzal szemben, hogy meglásd a saját nagyságodat!

Ezért van az, hogy amikor valaki azt mondja neked, hogy gyenge, szegény és bűnös vagy, akkor azt olyan könnyű elfogadni. Viszont ha valaki azt mondja neked, hogy te isteni jellegű vagy, erőteljes vagy, teljes vagy akkor az egész identitásod elkezd félelemben reszketni!

Az élet viszont mindig a kiterjedésedet követeli, mivel a kiterjedés az az élet természeti törvénye. Ezért hordozol akkora, az élettől való, mély félelmet; főként a másik emberek formájában lévő élettel kapcsolatban – mivel az emberek az Élet legnagyobb élő kifejeződései! Minél jobban kapcsolatba lépsz az élettel, annál nagyobb kiterjedés lesz tőled megkívánva.

Azt gondolod, hogy minden felelősséged, mint egy szilárd domb előtted ül. Nem! Azok csupán, mint egy nagy luftballon lebegnek előtted. Csupán egy kis hitelességre van szükséged, vagy egy kis tűre, amit beavatásnak hívnak, hogy azokat kipukkaszd! Az erőtlenség érzése az semmi más, mint a nagyságodtól való félelem. Így hát csak gazold ki az összes erőtlenséget, az összes gyengeséget.

Amikor csak gyengének, fáradtnak, erőtlennek érzed magad, az első dolog, amit tenned kellene az ez: azon nyomban vállalj fel tíz felelősséget és kötelezd el magad, hogy egy bizonyos időn belül véghezviszed azokat! Rázd fel a belső teredet azokkal az elkötelezettségekkel olyan erőteljesen, hogy a fáradtságnak és unalomnak már ne legyen arra lehetősége, hogy benned növekedjen.

Amikor erőtlennek érzed magad, egyszerűen jelentsd ki és vállalj fel plusz felelősségeket. Írj egy listát azokból a további területekből - a saját életedből és mások életéből - amelyekben felelősséget fogsz vállalni.

Fedezd fel, hogy hogyan tudja ez a gyakorlat felrázni a belső teredet, és hogy hogyan tud téged a növekedésedben segíteni!

Értsd meg: az elme az egy cselekvés! Az nem egy szilárd dolog, mint ahogyan azt te elképzeled. Az minden pillanatban változik, – mint a sétálás vagy a beszélgetés!

Tegyük fel, hogy sétálsz.

Ha nem akarsz sétálni, mit csinálsz?

Csak megállsz, annyi az egész!

Ha beszélsz, és nem akarsz már beszélni, mit csinálsz?

Csak abbahagyod a beszédet és csendben maradsz.

Ugyanígy az elme is egy működés. Ha nem akarod azt csinálni, akkor nem csinálod, annyi az egész! Amikor meg tudsz állni sétálás közben, abba tudod hagyni a beszédet, akkor miért nem tudod a gondolkodást is abbahagyni?

Azonban mi sohasem hiszünk abban, hogy meg tudjuk állítani a gondolatainkat amikor csak mi akarjuk! Főként a 'kiképzett keresők' azok akik jönnek és mondják nekem, 'Nem, nem, nem! Évekig próbáltam! Az elmét irányítani az lehetetlen!'

Kérlek értsd meg, az elme az egy nagyon finom cselekvésed. TE vagy az, aki azt csinálja. Vagy van valaki más, aki ott ül benned és csinálja? Nem! Az TE vagy aki azt csinálja. Ha te vagy az aki azt csinálja, akkor miért nem tudod megváltoztatni a gondolataid folyását vagy akaratodnál fogva megállítani azokat?

Így hát nézz egy kicsit magadba. Csak egy kis váltásra van szükség a szemléletmódodban, a hozzáállásodban és a megértésedben – ennyi az egész. Tedd magadat erőteljessé ezzel az egy megértéssel.

❖ Jegyezd le az életed azon területeit, ahol visszariadsz attól, hogy önmagadat teljesen kifejezd. Például, egy kapcsolatban. ❖ Minden egyes ezen területen, írd le a gondolataidat, a szavakat amiket kimondasz és a tetteket amiket véghez viszel. ❖ Azonosítsd be, hogy hol nem vállalsz felelősséget az életed aspektusáért, ahol helyette a külső szituáció változására vársz. ❖ Válaszd ki az egyik területet és jelentsd ki, hogy felelősséget vállalsz azért, hogy azt az új szituációt megteremsd. Azonosítsd be, hogy minek kell megváltoznia ahhoz, hogy az megtörténjen. ❖ Egy héten át kövesd amit csinálsz és jegyezd fel ahogyan előrehaladsz.