87. A Karmikus Ciklus Megszakítható

Ha képesek vagyunk arra, hogy igazán kordában tartsuk elménket - megértvén hogy az elme köti össze a gondolatokat és az hozza létre a fájdalom és az élvezet tengelyét, ha ezáltal üresbe kapcsolva maradunk -, akkor elérjük azt az állapotot amit Buddha figyelmességnek nevez. Éber állapotban és a jelenben maradhatunk. A gondolkodási folyamatunk a hibás azért hogy állandóan a múlt és a jövő között ugrálunk oda-vissza és nem pihenhetünk a jelenben.

Lásd ezt tisztán: amikor a jelenben tartózkodunk, kimaradhatunk a gondokból félelem és vágy nélkül! Cselekedhetünk félelemtől és vágytól mentesen. Talán azt kérdezed, hogyan? Hogyan lehetek motivált hogy megtegyek valamit, ha nem vágyom rá? Nincs szükség motivációra. Azt hissed hogy a motiváció segítségével lélegzel és emésztesz? A bennünk és a körülöttünk lévő energia intelligenciája teszi lehetővé hogy éljünk és fejlődjünk. Élünk annak dacára hogy mi közbenjárunk.

Amikor ragaszkodás nélkül cselekszünk, tetteinknek nincs következménye, nem keletkezik karma a tetteinkből.

Mi a Karma?

Az Isa Vasya Upanishad* gyönyörű verssora szerint:

Om poornamadah poornamidam Poornaat poornamudachyate Poornasya poornamaadaaya Poornamevaavashishyate

Az Egészből jött létre az Egész. Ha az Egészből eltávolítjuk az Egészet, csakis az Egész maradhat. Természetünknél fogva keressük a teljességet bármiben, amit csinálunk.

Legyen az evés, ivás, ugrálás, olvasás, beszélgetés, alvás vagy meditáció, bármely tevékenységgel foglaljuk le magunkat, lényünk arra vágyik, hogy teljes mértékben átéljük azt és teljesen benne legyünk. Teljes mértékben tudatában vagyunk-e minden egyes tevékenységünknek? Teljes mértékben tudatában vagyunk-e életünk minden pillanatának?

Egy kis történet:

Egy férfi taxin utazott a repülőtérre. A taxisofőr nagyon gyorsan hajtott, még a kereszteződésekben és az éles kanyarokban is.

---

Isa Vasya Upanishad - Egyike a legfőbb és a legősibb védikus szent iratoknak. 127

JELENED AZ ÖSSZES MÚLTBELI DÖNTÉSEK EGÉSZE.

Az utas szörnyülködve figyelte ezt a vezetést.

Végül a taxisofőr, látván az ijedt utast, így szólt, 'Miért nem teszi azt, amit én a kanyarvételnél? Csukja be a szemét!'

Amikor nem vagy teljesen tudatában annak a tevékenységnek, amivel éppen elfoglalod magad, lényed nem talál kielégülést abban az élményben. A beteljesületlen élmény benned marad és arra ösztökél téged, hogy újra véghez vidd a cselekedetet intenzitással, hogy az beteljesüljön. Ez a karma jelentése.

A karma egyenlő a beteljesületlen élmények gyűjteményével amelyek bennünk maradnak és állandóan a teljesítés irányába húznak bennünket.

Mindig távozik rendszerünkből amit intenzíven hajtunk végre és mélyen élünk át. Így mindez felszabadít bennünket. Bennünk marad, mint karma minden olyan élmény amelyen nem mentünk keresztül teljes gőzzel, amely nem nyújtott teljes kielégülést számunkra, nem részesült energiánk, figyelmünk és éberségünk egészében.

Annak ellenére hogy bizonyos karmát hordozunk, alapvetően mi a beteljesülés, a teljesség megtestesítői vagyunk. Tehát egyetlen beteljesületlen karma sem pihenhet bennünk túl sokáig. Az megtesz mindent, hogy minél előbb beteljesítse önmagát. Újra és újra olyan irányba vezérel bennünket, hogy ugyanazt a tevékenységet hajtsuk végre és az így beteljesülést nyerjen. Bármely vágy, bármely élmény, amely nem vált egésszé rendszerünkben, karmaként fog létezni bennünk és arra hajt bennünket újra és újra, hogy mégegyszer átéljük ugyanazt az élményt amíg az be nem teljesül.

Gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk tisztánlátás nélkül, beteljesülés nélkül és mély tudatlanságból fakadóan. Mindezek a gondolatok, szavak és tettek kollektív módon hozzájárulnak a mi karmikus poggyászunkhoz, mivel egyikük sem segít abban hogy beteljesüléshez jussunk. Amikor ezek nem segítenek bennünket a beteljesüléshez, akkor a karmánk hajt bennünket arra hogy valahogyan eljussunk hozzá.

Saját gondolataink, szavaink és tetteink válnak karmáinkká, amelyek a beteljesülés irányába vezérelnek.