21. Szeretet a Kapcsolatokban

A valós életben mindig azt keressük, hogyan tudjuk szeretetünket valamilyen érezhető formában kifejezni. Manapság csak a kifejezett formában megnyilvánuló szeretetet fogadjuk el igazán szeretetként.

Az igazi szeretet az olyan, mint egy közösség. Két lény közti visszhang, egyfajta rezonancia. Érezhető mindenféle kifejezés nélkül. Nincs szüksége kommunikációra, mert már amúgyis létezik, mint egy közösség.

Ha igazából szeretsz valakit, testbeszéded teljes mértékben elárulja azt. Annyira nehéz lesz kifejezni szavakban. Úgy érzed majd, hogy nincs megfelelő szó, és bármit mondanál, csak lekicsinyítenéd a szeretetet, amit érzel. Ha szavakba kapaszkodsz valamely ponton, a szeretet nem történt meg valójában. Ha beszédre van szükséged ahhoz, hogy szeretetet fejezz ki, akkor valahol hazugság van abban! A szavakat azért használod, hogy kidíszítsd a hazugságot.

Az igazi szeretet szabaddá tesz, mert nem kényszerít arra, hogy örökösen bizonyítgasd. Csak létezik magában. Az igazi szeretet szabaddá tesz abban is, hogy szabadon kifejezd, amit kifejezni óhajtasz. Könnyedén kifejezheted ellentmondásod vagy haragod, és nem lesz úgy véve, mint csökkent szeretet.

Ezen felül, az igazi szeretet egyáltalán nem ismeri az uralom és hatalom játékot a kapcsolatokban. Mindenki egy gyönyörű virágként létezik bennük, amely sugározza az egyedi illatát, ennyi az egész.

Az igazi szeretetben nem létezhet félelem vagy bizonytalanság érzet sem. A közönséges szeretetben a távollét rengeteg bizonytalanságot és bizalom hiányt okoz.

Egy kis történet:

Egy fiatal katona a főtisztjéhez szólt, "Uram, a barátom még nem tért vissza a csatamezőről. Engedélyt kérek, hogy megkeressem és haza hozzam.'

A tiszt ezt mondta, 'Engedély elutasítva. A barátod valószinűleg halott. Nem akarom, hogy odamenj és kockára tedd életed.'

Mit sem hallva, a katona elindult és halálra sebesítve tért vissza barátja testét hordva.

A tiszt dühös lett és így kiabált, 'Mondtam neked hogy halott. Most mindkettőtöket elvesztettem. Mondd, érdemes volt odamenni és egy holt testet visszahozni?'

Halála küszöbén a katona azt felelte, 'Igen, Uram, érdemes volt. Amikor odaértem, még élt és

azt mondta nekem, Tudtam hogy eljössz értem.'

ÁRADÓ SZERETET

Az igazi szeretet nem keresi a hasznosságot. Puszta bizalomból cselekszik, és mindig túl van az idő és tér határain.

Mostanság, látom, annyiféle ajándékozás folyik az emberek között csak azért, hogy szeretetüket mutassák. Az ajándékozás vált a szeretet kifejezésévé. Ha az ajándékozás az ok nélküli túláradó érzésből származik, akkor rendben van, de ha valamely feltétel áll a központban, akkor az egy probléma! Akkor az ajándék az igazi szeretet szegény helyettesítője.

Amíg igaz szeretet létezik, egy kapcsolat sem lehet unalmas. Egyik ashram lakó azt kérdezte tőlem, "Minden nap látsz bennünket, minden hibánkat és zavarunkat. Mindennap ugyanaz számodra. Nem unsz bennünket?' Ez egy nagyon őszinte kérdés volt! Azt mondtam neki, 'A megvilágosodott lények számára - szeretetükből adódóan - mindenki egyedi. Nem számokként tekintenek az emberekre. Mindenkiben az egyediséget látják. '

Emiatt van annyi türelmük, hogy mindenkivel foglalkozzanak. Ha csak számok kérdése lenne, az egész dolog más volna. Amikor ezzel a szeretettel rendelkezel, a belső világod olyan, hogy nincs logikus magyarázat tetteidre. Csak érzed a kapcsolódást és sugárzod a szeretetet, ennyi az egész!

Sőt mi több, az ok nélküli áradó szeretet kifejezés módja az mindig teljes. Nem találhatók benne a félelem és mohóság szokásos gyengítő elemei. Tehát bárkit szeretsz, szeretni fogod teljesen, mindenféle fenntartás nélkül.Tekintet nélkül az illető tulajdonságaira, szeretni fogod. Ha ilyen módon szeretsz, még ha az a személy távozik is életedből, nem sopánkodsz. Ha egy személy meghal, csak azért szenvedsz, mert megbántad hogy nem szeretted őt igazán. Csak akkor szerethetsz valakit igazán, ha maga a szereteted teljes. Semmi köze a másik személyhez. Nem fontos, hogy milyen ember az, akit szeretsz. Ez az igaz szeretet gyönyöre. Szeretni maga a szeretet kedvéért, nem pedig a másik személy kedvéért.

Ha fájdalmat okoz valaki elvesztése, légy tisztában vele, hogy azért érzel fájdalmat, mert nem szeretted őt teljesen. Ha teljesen szeretted volna, akkor búcsút mondtál volna neki teljes nyugalommal, nem pedig fájdalommal. Valahol valamiben elvesztél, ebből ered a fájdalom. Legyen az apád vagy férjed vagy feleséged, teljesen mindegy. Ha ok nélküli szeretetet sugároztál míg éltek, akkor nem létezhet megbánás haláluk után. De ha szereteted tele volt észérvekkel, akkor távozásukkal, az irántuk érzett szereteted hiányossága egyfajta ragaszkodást alakít ki benned, és azt érzed fájdalomként.