*Gyakorlat*

Írd le minden negatív belső csevegésed vagy gondolatod ami saját magadról szól.

Egytől-egyig kezdj el beteljesíteni velük, elköszönve tőlük és elengedve azokat, mert azok a múltadhoz tartoznak, nem pedig a jövődhöz.

Szüntesd be a negatív önbeteljesítő jóslataidat!

Hogyan gyökerezik meg benned a negativitás?

Figyelj: bármely negativitás csupán akkor tud megerősödni benned, ha folyamatosan emlékezel a múltbeli tapasztalataidra a kudarcaid filterén keresztül. Azok a gondolkodási szokásaiddá válnak. A negativitás nem tud a belső teredben nőni, annak nem lehet a belső tered felett hatalma, nem lehet ereje a belső teredben, ha a múltbeli emlékeid nem szolgálnak hozzá folyamatosan bizonyítékul.

Az öntudatlan elkötelezettségeiden, gondolkodási szokásaidon és viselkedéseiden keresztül tartod a negativitást élve a szervezetedben. Újra és újra a gondolkodásodat negativitással látod el, a korlátolt éned és lehetőséged történetének bizonyítékaként. Teremtesz egy kicsike kis életet, s nézegeted magad körül az összes 'bizonyítékot' ami létezik, hogy támogasd a negatív hitet amit önmagadról horzodol.

Például, mondjuk azt, hogy az a negatív gondolkodási sablonod, hogy 'Én nem vagyok elég jó'. Folyamatosan támogatod ezt a hitet azzal, hogy bírálod magad, hogy mi az amit nem végeztél el; mi hiányzik s mi az amit még el kell végezni. Van egy hosszú 'Tenni Valók' listád, ami teher a számodra; több időt töltesz azzal, hogy aggódsz miatta, mint azon, hogy valóban létrehoznál és követnél egy tervet, hogy azt mind sikerrel teljesítsd.

Ez egy ördögi kört teremt, a kudarc önbeteljesítő jövendölését, ami igazolja az elgondolásodat, hogy te nem vagy elég jó! Ez olyan, mintha fognál egy szál gazt, s találnál egy kitűnő földdarabot a számára, megtrágyáznád a termőföldet, majd elültetnéd, rendszeresen öntöznéd, s egy pár év múlva azon csodálkoznál, hogy 'Hogyan lett tele gazzal ez a kert?'

Amikor integrálttá válsz, az első dolog amit meg fogsz érteni az az, hogy a múltbeli kudarcaid valójában nem úgy kudarcok ahogyan te azt gondolod. A kudarcaid nem tesznek téged kudarccá! Az ahányszor a kudarcaidra emlékezel, az a valódi probléma, nem pedig maguk a kudarcok. Ha csak tanultál volna a szituációból és tovább mentél volna, minden jó lenne. Viszont ehelyett te eltűnődésbe zuhansz velük kapcsolatban, néhány esteben éveken keresztül. Mivel az eseményből egy érzelmi másnaposság marad, az nem hagyja el a szervezetedet. Ez olyan, mintha elmennél nyaralni de csupán egy vagy két napra, viszont azután hónapokig azokat a képeket mutogatnád mindenkinek s folyamatosan élveznéd azokat! Annyi jelentőséget adnál azoknak az emlékeknek, hogy az a nyaralást túlságosan is nagynak láttatná veled – sokkal nagyobbnak, mint ahogy az valójában volt!

Gyakorlat

Egy naplóban vagy könyvben, írd le a leggyakrabban feljövő negatív gondolataidat és elgondolásaidat magadról és az életedről. Ismételd meg ezt a feladatot az elkövetkező négy napban. Minden nap, csak írj le mindent szerkesztés nélkül és csukd be a könyved.

Az ötödik nap végén, nyisd ki a könyvet és olvasd el amit írtál. Rá fogsz jönni, hogy hogyan játszod le újra ugyanazokat a negatív gondolatokat a belső teredben.

Dobd el a múltbeli kudarcaidat

A múltad terhe minden pillanatban megakadályoz téged abban, hogy a jövő felé haladj. A múltad terhe az olyan, mint egy hatalmas vasgolyó a lábadhoz láncolva! Mennyi ideig tudod azt vonszolni és elvárni közben, hogy előrehaladsz?

Figyelj: te csupán a jövődért tudsz felelősséget vállalni. Nem tudsz a múlttal semmit sem csinálni! Amikor az integritást gyakorlod, nem fogod a múltadnak megengedni, hogy jöjjön és a jelen pillanatodba beleavatkozzon. Amit megosztok, az az élet legpraktikusabb alapelve.

A negativitás gyökerei a múltban vannak csupán. Legtöbbször félelembe, féltékenységbe, haragba, kéjvágyba esel, anélkül, hogy tudatára ébrednél annak. Amikor elkezded az integritást integritással gyakorolni, minden benned lévő szónak a tudatában leszel.