79. Üresbe kapcsolhatod Elméd Labirintusát

Mindezidáig megvizsgáltuk a bennünket vezérlő alapvető érzelmeket. Amikor ezeket az érzelmeket negatív módon fejezzük ki, akkor leromboljuk energiánkat, és elzárjuk magunkat a külvilágból érkező energiafeltöltéstől. Ha gyakoroltad az előző fejezetekben leírt minden egyes technikát, akkor azt is láthattad, hogyan tudsz felül kerekedni ezeken a negatív energiákon, és hogyan tudod újból megnyitni magad.

Most nézzünk meg néhány új témát, amelyekkel - ha jól megértjük -, átalakíthatjuk életmódunkat! Megértésük átalakító hatással lehet ránk.

Kezdjük egy nagyon egyszerű dologgal, amit mindnyájan biztosra veszünk! Nézzük meg, hogyan is működik elménk!

A Tízperces Kísérlet

Próbálj ki egy nagyon egyszerű, csak tíz percig tartó kísérletet!

Végy egy papírlapot és egy tollat! Ülj le egymagadban, és írd le - bármilyen gondolat jön elő elmédben - mintha egy szövegátíró program lenne elmédhez kapcsolva! Írd le pontosan, amit gondolsz! Ne alakíts át vagy ne hagyj ki egyetlen gondolatot sem! Ez csak saját magad számára szolgáló kísérlet. Senki nem fogja megnézni, mit írtál. Ha végigcsinálod ezt a rendkívül egyszerű kísérletet, mindent jobban megértesz. Ülj csak magadban, és írj le mindent, ami az elmédben zajlik! Ne alakíts át vagy ne hagyj ki egyetlen gondolatot sem! Ez csak a te saját kísérleted. Ne mutasd meg senkinek, legalábbis ne a családtagjaidnak! Képzeld el, hogy egy szövegátíró programot kapcsoltak elmédhez! Hasonlóan, ahogy a szövegátíró program, amely egy szalagra rögzített beszédhez van kapcsolva és mindent szöveg szerint átmásol, írj le mindent, ami az elmédben zajlik! A tíz perc elteltével olvasd át egyszer, amit leírtál! El fogsz ámulni! Világosan látni fogod, hogy nincs semmi logika abban, ahogy a gondolatok az elmédben születnek!

Például, látsz egy kutyát az utcán: azonnal emlékszel arra a kutyára, amelytől kiskorodban féltél, vagy arra, amellyel kiskorodban játszottál. A következő gondolat lehet, hogy a gyerekkoroddal lesz kapcsolatos. A harmadik gondolat talán a tanárodra irányul, és arra a teremre, ahol te ültél az órán. A negyedik talán tanárod házáról szól.

MINDEN GONDOLAT TELJESEN FÜGGETLEN AZ ELŐZŐ GONDOLATTÓL, ÉS TELJESEN ÖSSZEKAPCSOLHATATLAN AZ ELŐZŐ GONDOLATTAL

Nincs logikus kapcsolat az utcán látott kutya és az iskolai tanárod között. Ennek ellenére, egy pár másodperc alatt a kutya látványától a gyerekkori tanár emlékére kapcsoltál. Láthatod, hogy gondolataid csak céltalanul mozognak egyik dologtól a másikig. Nem is lehet ezt még 'gondolkodásnak' sem nevezni. Ez csak egy asszociáció, ennyi az egész. Összekapcsolod a kutyát a gyerekkoroddal, gyerekkorodat a tanároddal, és így tovább.

Gyakorlatilag, ha csak egyszer elvégzed ezt a kísérletet, maga a megértés, amit számodra nyújt, képes átalakítani azt a módot, ahogyan magadról gondolkodsz, és azt a módot, ahogyan magaddal és másokkal bánsz. Az egész életed átalakul.

Hogyan működik az elménk?

Hogyan alkotunk gondolatokat, és hogyan fűzünk hozzájuk jelentést?

Hogyan tapasztaljuk meg az életet?

Az Elme Természete

Engedd meg, hogy egy egyszerű diagrammal bemutassam, hogyan áramlanak a gondolatok az elmében, és milyen módon kapcsolod azokat össze!

Elméd minden gondolata egy négyzet, illetve téglalap alakú ábrával van megjelenítve. Minden egyes ábra különböző formájú, különböző méretű és színű. Állandóan áramlanak benned különböző gondolatok. Egyik lehet a fájdalommal vagy fájdalmas eseménnyel kapcsolatos, míg a másik lehet élvezettel vagy élvezetes eseménnyel kapcsolatos. A következő lehet, hogy élvezettel kapcsolatos, de te fájdalomnak tudod be. A diagram ezt JP-vel jelöli - élvezetes esemény, fájdalmas benyomás. Hasonlóképpen, támadhat olyan gondolatod is, amely fájdalmas eseményhez kötődik, de te élvezetként gondolsz rá. Ezt PJ-vel jelöltük - fájdalmas esemény, élvezetes benyomás.

Általában minden gondolatod vagy a múlttal, vagy a jövővel kapcsolatos. Nem létezhetnek gondolatok a jelennel kapcsolatban. A jelen pillanatban csak a tudatossággal rendelkezhetsz, de nem gondolkozhatsz. A gondolatok vagy a múltbeli élvezetes eseményekkel kapcsolatosak, amelyeket meg akarsz ismételni a jövőben, vagy pedig fájdalmas eseményekkel kapcsolatosak, amelyeket el akarsz kerülni.

Még komoly problémák idején is hirtelen támad egy pozitív gondolatod. Még az élvezet tetőpontján is támad egy oda nem illő negatív gondolatod. Minden gondolat teljesen független az előző gondolattól és teljesen összekapcsolhatatlan az előző gondolattal. Ez az oka annak, hogy képes vagy boldog gondolatra a szomorú gondolatok közepette, és ellenkezőleg is igaz ez.

Értsd meg, hogy nem létezik két gondolat, amit logikusan össze lehetne kapcsolni! Egyik gondolat sem felelős a másik keletkezéséért. Mindegyik függetlenül, logika nélkül és találomra jelenik meg. 108

ÜRESBE KAPCSOLHATOD ELMÉD LABIRINTUSÁT

Hogyan lehet 'üresbe kapcsolni' ezt a találomra megjelenő gondolatfolyamot? Újra és újra használni fogjuk az 'üresbe kapcsolni' fogalmát. Határozzuk meg, mit is értünk itt az 'üresbe kapcsolni' kifejezésen! Autóvezetés közben, amikor sebességet váltunk és átkapcsolunk az elsőből a második sebességfokozatba, vagy a másodikból a harmadikba, vagy bármely sebességbe, minden alkalommal át kell haladnunk az üres téren. Teljesen rá kell lépnünk a tengelykapcsoló pedálra, hogy az üresen áthaladjunk, és csak ezután juthatunk a következő sebességbe, igazam van? Hasonló módon, elménk bármely két gondolata között mi is átéljük ezt az üres zónát. Ez az üres zóna - a csend -, ami a két gondolat között létezik, egyenlő a békével és boldogsággal. Amikor többé nem ragadjuk meg a gondolatokat és nem kapcsoljuk a múlthoz vagy a jövőhöz, akkor 'üresbe kapcsolt' állapotban maradunk. Mindaddig, amíg 'üresbe kapcsolt' állapotban vagyunk, egyre inkább tudatosodnak bennünk a gondolatok közötti üres zónák. Ez a gondolatok közötti rés automatikus módon kiterjed, ha 'üresbe kapcsoljuk' magunkat a gondolatfolyamtól. Hosszabb ideig fogunk az üres zónában élni, és így egyre több boldogságot és békét átélni.

Az Éber Tudat

A Valódi Kulcs

Amikor hirtelen éberré válsz, bármely gondolatod az életet jelenti számodra az adott pillanatban. Figyelmet szentelsz neki, hogy teljesítsd azt, vagy elszökj előle. Olyanok, mint az írásvetítőre helyezett fóliák. Bármely fólia adata az irásvetítő fénye előtt úgy tűnik, mintha a valóságot tükrözné a képernyőn. Az a gond, hogy a belső világodban a vetítő fénye nincs mindig bekapcsolva. A vetítő fényén az éberségedet értem. Az éber állapot csak jön és megy, jön és megy - nem vagy teljesen és folyamatosan éber.

Sokszor annak ellenére hogy szemed nyitva van, és a tested mozgásban van, nem vagy tudatában létednek. Egy mindennapos példaként szolgálhat az amikor autóba ülsz és vezetsz fél órán át, míg a hivatalba érsz. Csak miután a hivatalba értél, leparkoltad az autód és kiszálltál belőle, jössz rá hirtelen, 'Ó, megérkeztem a hivatalba!' Ez azt jelenti, hogy vezetés közben, az időtartam nagy részében az írásvetítő fénye ki volt kapcsolva.

Bármely fólia adata az írásvetítő előtt azokban a pillanatokban, amikor a fény, vagyis az éberséged kikapcsolt állapotban van, nem lehet életed része. Egyáltalán nem emlékszel rá. Amikor a fényt bekapcsoljuk, vagyis éberséged visszatér, akkor bármely gondolatod támad, az életed részévé válik. Értsd meg hogy ez egy nagyon kifinomult igazság! Az életed azon gondolatok összessége, amelyek az éber állapotodban keletkeznek, és amelyek akkor keletkeznek, amikor nem ebben az éber állapotban vagy.

Sajnos, sokszor gondolatok keletkeznek, fontos döntéshozatalra kerül sor és életet megváltoztató események történnek, amikor nem vagy éber állapotban. Ezek is életed és életrajzod részei. Sajnos nem vagy tudatában ezeknek a helyzeteknek, döntéseknek vagy gondolatoknak melyek - tudtod nélkül - jelentősen hozzájárultak életedhez.

NEM EMLÉKSZEL ÉLETED ESEMÉNYEIRE, AHOGYAN AZOK VALÓJÁBAN TÖRTÉNTEK, CSAK ÚGY EMLÉKSZEL RÁJUK, AHOGY TE KÍVÁNSZ EMLÉKEZNI.

Légy tisztában azzal, hogy életed minden egyes pillanata, amely éberséged, jelenléted nélkül múlik el, nem más, mint szenvedés. Közvetlen vagy közvetett módon alkalmat adsz a szenvedésnek. Az irányjelző fényéhez hasonlóan a tudatod fénye is pislog. De éberséged hiánya miatt nem tudod, mikor van bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban.

A minap olvastam egy viccet:

Egy ember beszállt autójába és beindította a motort. Bekapcsolta az irányjelzőt, és megkérte a fiát, figyelje, hogy pislog-e a fény az autó hátulján.

A fia visszakiáltott, 'Igen, be van kapcsolva... nem, nincs bekapcsolva... igen, be van kapcsolva... nem, ki van kapcsolva... most be van kapcsolva!'

Ha a gondolatok folyamára tekintesz, hirtelen rájössz, 'Ó, Istenem, mindez bennem megy végbe! Fogalmam sincs merre tartok. Nem tudom hogy mi történik bennem!'

Nem vagy éber állapotban, de állandóan azt hiszed, hogy igen. Ez az illúzió kezdete.

Ha folyamatosan éberré válsz, akkor az első alkalommal megnyílsz a valóság felé. Kezdetben egy kissé erőteljes élmény lehet számodra, mert mindezidáig túl sok időt töltöttél az éberség nélküli állapotban. De végső soron elvezet téged az élvezet és a boldogság kizárólagos élményéhez.

Nem vagy Tisztában a Valós Múltaddal

Ez az első igazság - nem vagy tudatában mindannak, ami előtted zajlik le. Nem emlékszel az életrajzodra úgy, ahogy a dolgok valójában megtörténtek. Csak olyan módon emlékszel rájuk, ahogyan te kívánsz emlékezni.

Vegyünk egy egyszerű példát! Életed különböző eseményekkel van teli, amelyek az élvezettel, szenvedéssel, bűntudattal, fájdalommal és depresszióval kapcsolatosak. Nem tekintesz az életre annak rendje szerint. Mit csinálsz általában? Összegyűjtöd a szenvedéssel kapcsolatos eseményeket, és egy bizonyos elv alapján összekapcsolod őket egy tengelyt képezve, ezután azt vallod, hogy az életed nem más, mint szenvedés. Azt hiszed, hogy életed a szenvedések hosszú láncolata, életed a fájdalom tengelyén halad.

Nagyon ritkán kialakítasz egy élvezet tengelyt is. Nagyon ritka alkalom, amikor élvezetes eseményeket gyűjtesz össze, és azt gondolod, hogy az élet egy élvezet. Ritka nemcsak az élvezet tengelyek száma, hanem azok minősége is. Az esetek többségében összegyűjtöd az összes fájdalmas emléket és eseményt, és szerinted az élet csak fájdalmat tartogat számodra. Abban a pillanatban, amikor azt hissed hogy az élet állandó fájdalmas történések sorozata, a tudatalattidban megpróbálod megerősíteni ezt a hitet, még akkor is, ha a felszínen arra törekszel, hogy eltörd a fájdalom tengelyt. Légy szíves, értsd meg hogy az a hited, hogy az élet fájdalom tengelyen vagy élvezet tengelyen halad, csak addig létezhet, amíg nem találsz rá éber állapotodra!

Az Éberség és a Belső Világod Gondolatai Közötti Kapcsolat

Ha általában élvezed a vágyakkal teli gondolatokat, és ha ilyen gondolatok támadnak benned, akkor tudatára ébredhetsz annak, 'Én létezem'. Ha általában az erőszakkal teli gondolatokat élvezed, és ha ilyen gondolatok támadnak benned, akkor felismerheted az életet és tudhatod, hogy létezel. Ez az, amit ördögi körforgásnak nevezek: felerősíted a negatív eszméket, és azok keltenek téged életre; még jobban felerősíted a negatív eszméket, és azoknak tulajdonítod az izgalmat.

A Tengely, Amely Nem Létezik

A Fájdalom Tengely Fájdalmas Eseményeket Vonz Életedbe

Ramana Maharishi, egy indiai megvilágosodott mester nagyon szép analógiával szolgál. Egy kutya száraz csontot rág. Ahogy azt rágja, a csontszilánkok, amelyek a száját érik, vérzést okoznak. A kutya azt hiszi hogy a vér a csontból származik és így élvezi azt. Tovább rágja a csontot, élvezve a vér ízét! Nem veszi észre hogy a vér a saját szájából ömlik és annak semmi köze a csonthoz.

Ha az erőszak izgalmat okoz számodra, akkor várni fogsz ilyen eseményre az életedben. Ha a fájdalom okoz izgalmat, ha azt hiszed, hogy az élet a fájdalom tengelyen halad, akkor várni fogsz ilyen eseményre csak azért, hogy megerősítsd ezt a hited. Így működik az emberi pszichológia. Annak ellenére, hogy az emberek azt mondják, szeretnének véget vetni az erőszaknak vagy a fájdalomnak, titokban táplálják őket.

A Fájdalom Tengely

Hadd szolgáljak egy mélyebb magyarázattal! A fájdalom, amit tíz évvel ezelőtt éreztél, a fájdalom, amit kilenc évvel ezelőtt éreztél, a fájdalom, amit hét évvel ezelőtt éltél át, a fájdalom, amit három évvel ezelőtt éltél át, és a fájdalom, amit tegnap éltél át, mind összekapcsolhatatlan, független és egyedi események. De te elkezded összekapcsolni mindegyiket, és létrehozol egy fájdalom tengelyt. Összekötöd ezeket a gondolat tengelyeket és létrehozol egy nagy tengelyt. Elkezded azt gondolni - és el is hiszed -, 'Egy fájdalom az életem.' Igaz lehet-e ez? Nem! Hová lettek azok az édes élvezetélmények, amelyek mindezek között történtek? Biztosan volt legalább néhány élvezetes élmény a fájdalmak között! Egyszerűen feledésbe merültek. Soha nem választottad ki őket hogy egy tengelyt képezz. Tehát a tengely legyen az bármelyik, soha nem lehet valós, mert életed egészének csak egy töredékét tükrözi.

Először is használati célból kezded elraktározni a fájdalom emlékeket, valószínűleg azért, hogy elmondhasd az orvosodnak, vagy az orvosi jelentéshez jól jöhet. Szépen lassan elhiszed hogy mindezek a fájdalmak amelyeken keresztül mentél, kapcsolódnak egymáshoz. Úgy döntesz, hogy egy fájdalom az életed, egy szenvedés. Ebben a pillanatban, amikor elhatároztad, hogy így tekintesz az életedre, létrehoztad a poklot saját magad számára. 111

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

Például tegnapig csak jártál de nem voltál képes repülni. Tudod hogy a múltadban soha nem repültél, csak járva közlekedtél. Tudsz-e hinni abban hogy holnaptól fogva képes leszel repülni? Nem, ez képtelenség. Tudod, hogy holnap is csak járni leszel képes. Kizárólagosan az általad felidézett múltadra alapozod a jövőd előrejelzését, sok új lehetőséget eltörölve ezáltal.

Az Élvezet Tengely

Az élvezet, amit tíz évvel ezelőtt éltél át, az élvezet, amit kilenc évvel ezelőtt éltél át, az élvezet, amit három évvel ezelőtt éltél át, és az élvezet, amit egy évvel ezelőtt éltél át, mind független, egyedi és összekapcsolhatatlan gondolat tengelyek. Jelenleg összekapcsolod mindezeket a gondolatokat és létrehozol egy nagy élvezet tengelyt.

Azonosíthatod élvezeted egy tárggyal, egy személlyel vagy egy helyszínnel, mint például egy különleges nyaralóközponttal. Újból és újból megpróbálod visszahozni azt a tárgyat, személyt, helyszínt vagy ugyanazt az eseményt az életedbe. Próbálkozhatsz, ahogy csak akarsz, de soha nem leszel képes ugyanazt az élvezetet újból átélni. Ez a tény egy további fájdalmas helyzetbe hoz téged!

Fájdalom Tengely vagy Élvezet Tengely – Mindkettő Szenvedéshez Vezet

Az életben állandóan vagy fájdalom, vagy élvezet tengelyt hozunk létre. Amint a fájdalom tengelyt létre hoztad, megpróbálod azt eltörni. Ha élvezet tengelyt hozol létre, megpróbálod meghosszabbítani azt! De nem érted meg, hogy nem tudod meghosszabbítani az élvezet tengelyt és nem tudod eltörni a fájdalom tengelyt, egyszerűen azért nem, mert maga a tengely nem létezik. Az csak egy kiválogató memória terméke. A tengely maga az elképzelésed eredménye.

A Gondolatok, mint Buborékok az Akváriumban

Nem létezik egyenes, horizontális kapcsolat az egyik és a másik gondolatunk közt. Az az egyetlen kapcsolat, ami a gondolatok között létezhet, hogy ugyanabból a forrásból származik. De mi állandóan egyenes vonalban összekapcsoljuk az egymást követő gondolatainkat.

Ahogyan a buborékok szállnak fel az akvárium aljáról, gondolataink is olyan módon keletkeznek.

ÜRESBE KAPCSOLHATOD ELMÉD LABIRINTUSÁT

Amikor egy buborék eléri a víz felszínét, a következő buborék jön majd ezután a harmadik jön. Mivel a buborékok gyorsan szállnak felfelé, úgy tűnik, mintha egy folyamatos áramlatban mozognának! Az igazság az hogy mindig létezik egy rés két buborék között.

A buborékokhoz hasonlóan, mi is átéljük ezt az üres teret két gondolat között. Mivel ez a rés, vagy az üres tér a két gondolat között nagyon kicsi, azt hisszük, hogy a gondolatok összekapcsolódnak és tengelyt képeznek. De mindig létezik egy rés két gondolat között.

Hadd meséljek egy megtörtént eseményről:

Egy középkorú férfi eljött hozzám és azt mondta, 'Szvámidzsi, el fogok válni a feleségemtől. Légyszíves, add rá áldásodat!' Én azt válaszoltam, hogy csak a házasodni készülő embereket tudom megáldani. 'Miért akarod hogy megáldjalak válásod alkalmából?' Ő azt felelte, 'De meg kell, hogy áldj, hiszen annyit szenvedtem!' Megismételtem, hogy én csak házasodni készülő párt áldok meg. 'Mi az, ami arra késztetett, hogy ide gyere és áldást kérj a váláshoz?' 'Nem, nem, Szvámidzsi meg kell hogy áldj, mert nagyon sokat szenvedtem!'

Azt mondtam neki, hogy 'A szenvedés mindig kétirányú. Soha nem csak te egyedül szenvedsz. Biztosan te is elegendő szenvedést okoztál a feleségednek. Tehát, légyszíves mondd el az igazat, mi történt és azután megvizsgáljuk a helyzetet!'

Így felelt, 'Hogyan döntsem el melyik eseményt kell elmesélnem és melyiket kell kihagynom? Annyi mindenről van szó! Az első naptól kezdve kínzott engem. Nem tudod, mennyi szenvedésen mentem keresztül!' Azután elmesélt egy eseményt az esküvője napjáról.

AZ AZ EGYETLEN KAPCSOLAT, AMI A GONDOLATOK KÖZÖTT LÉTEZHET, HOGY UGYANABBÓL A FORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK.

Az indiai falvakban, az esküvő alkalmával az ifjú pár bizonyos játékokban vesz részt az esküvői szertartás után. Egyik ilyen játékban egy gyűrűt dobnak egy vízzel teli korsóba. A férj és feleség bele dugja a kezét és versenyeznek egymással, ki veszi fel előbb a gyűrűt. Aki előbb megkaparintja, az nyer. Ezek a kis játékok arra szolgálnak, hogy baráti hangulatot keltsenek a párok között, hiszen a megszervezett esküvők akalmával a férj és feleség csak a szertartás idején látja egymást először. Ezek a játékok közelebb hozzák egymáshoz a párokat.

Ez az ember azt mesélte, 'Ezalatt a játék alatt ő megkarmolta a kezemet. Megkarmolta a kezemet a körmeivel!' Ezután belekezdett egy hosszú történetbe, hogy mi minden történt vele attól a naptól számítva! Házassága legelső napjától kezdve szinte egy rendőrségi jelentésnek megfelelő iratot gyűjtött össze.

Két, három esemény leírása után azt mondtam neki, 'Légyszíves, állj meg! Ha ez a helyzet, akkor ő jobban fog örülni a válásnak, mint te. Nagyon nehéz lehet azzal együtt élni aki ilyen hatalmas és részletes emlékkönyvet tárol a fejében!' Bármit tehet a feleség, ez az ember mindig a saját emlékiratain keresztül fogja azt elbírálni.

Ezután elmondta, hogy mi volt a közvetlen válóok. Azt mondta, 'Kávét öntött a ruhámra!' 'De hát az nem lehet válóok, hogy kávét öntött a ruhádra!', feleltem neki. 113

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

'Nem tudod te azt', felelte. Ma kávét öntött rám, holnap pedig savat önt rám!' Igazán ezt mondta. Én nem értettem, hol van a kapcsolat a kettő között. Megkérdeztem, hogyan tudja kapcsolatba hozni a kávét a savval. Újra azt mondta, 'Nem, Szvámidzsi, te nem ismered a helyzetet.'

Talán ez az ember túlzónak tűnik, és nevetsz, amikor ezt a történetet hallod. De vizsgáld csak meg alaposan a saját életed! Ugyanezt csinálod - állandóan mindenféle logika nélküli kapcsolatokat hozol létre. Elfelejtesz úgy tekinteni az eseményekre, mint egymástól független történésekre. Elfelejted, hogy a gondolatok függetlenek egymástól.

Ha csak ezt az egyszerű technikát - az üresbe kapcsolás technikáját - megtanulod, képes leszel jelentős mennyiségű energiát fenntartani magadban, a lényedben. A végeredmény az lesz, hogy sokkal alkotóbb leszel és jóval nagyobb teljesítőképességgel bírsz majd. Kapcsolataid barátiasabb formát öltenek, hiszen nem fogsz össze nem illő eseményeket egybekapcsolni. Nem fogod magad - mások általi elvárások miatt - megfojtva érezni. Hatalmas belső tér áll majd rendelkezésedre ahhoz, hogy kielégítsd saját szükségleteidet és mások szükségleteit. Nagy együttérzésre is szert teszel, és ezáltal tudni fogod, hogy mások miért szenvednek. Csak azért vagy durva másokkal, mert nem érted meg szenvedésük okát. Amikor üresbe kapcsolsz, képes vagy befogadni azt a személyt a belső világodba. Automatikus módon együttérzővé válsz. Életed új minőséget nyer, és új egyénként lépsz fel a világban.

Soha nem 'Ugyanaz'

Életünk minden történése független egymástól, beleértve ebbe a mindennapi tevékenységeket, mint az evés-ivás. Minden egyes élmény független a saját jogán. A tegnapi vízivás és a mai vízivás, két különböző esemény.

Az étel, amit tegnap ettél, és az étel, amit ma eszel, különbözőek még akkor is, ha külsőleg ugyanannak tűnnek! De elméd létrehozza a tengelyt a két esemény között, és azt állítja, 'Minden nap ugyanazt az ételt eszem.'

Légy szíves, légy tisztában vele, hogy nem eszed ugyanazt az ételt minden nap! Talán ugyanazt a szót - evés - használod mindkét esemény leírására, de azok nem azonos események. Ne hagyd hogy az általad használt szavak becsapjanak téged! A tegnapi evés, mai evés és a holnapi evés különálló események, különálló élmények sora. Teljesen függetlenek és nem egymáshoz tartozóak.

Egy gyönyörű esemény, egy India középső területéről származó megvilágosodott mester életéből:

Életének utolsó tíz évében az orvosok azt kérték a mestertől, hogy egy meghatározott diétát tartson be. Semmi mást nem ehetett. Minden nap ugyanazt a fajta ételt kellett ennie, naponta háromszor.

Két év múlva az a személy, aki főzött számára, eljött hozzá panaszkodni, 'Mester, unom mindig ugyanazt főzni. Hogyan vagy képes ugyanazt az ételt enni napról napra?'

A mester csak nevetett és így szólt, 'Nem eszem ugyanazt az ételt minden nap. Hogyan ehetném ugyanazt az ételt mindennap? Ezt az ételt csak ma ehetem.

ÜRESBE KAPCSOLHATOD ELMÉD LABIRINTUSÁT

A holnapi étel az teljesen más!'

Az élet minden pillanatban új. Az elme teszi ismétlődővé, unalmassá és hétköznapivá.