74. Összehasonlítás és Irígység

A félelem, a vágy és a bűntudat érzelmei szubjektív érzelmek. Azt értem rajta, hogy nincs szükséged egy másik személyre, vagy akár egy tárgyra, hogy létrehozd ezeket az érzelmeket. Képzeld el, hogy egy hangszigetelt szobában vagy, csukott szemmel, és nincs mit megérinteni, ízlelni, vagy szagolni! Még így is érezheted a félelmet vagy a vágyat. De ahhoz, hogy összehasonlítsd magad egy másik személlyel, és irigységet érezz iránta, szükség van a másik személy jelenlétére. Tehát az irigység az egy objektív érzelem. Szüksége van egy tárgyra, hogy aktiválja magát.

Egy kis történet:

Este egy férfi üldögélt a feleségével egy padon a parkban. Észre sem véve őket, egy fiatal férfi ült le melléjük a barátnőjével. A fiatal férfi nagyon szerelmesen elkezdett beszélgetni a barátnőjével.

Hallgatván mindezt, a feleség odasúgta férjének, 'Azt hiszem, meg fogja kérni a kezét. Köhints egyet vagy csinálj valamit, hogy vegye észre magát!'

A férj azt felelte, 'Miért kellene figyelmeztetnem? Engem soha senki nem figyelmeztetett!'

Az irígység az összehasonlításból ered. Állandóan összahasonlítgatjuk magunkat különböző területeken - kinézet, vagyon, tudás, hírnév és baráti kör -, hogy csak néhányat említsek. Amikor összehasonlítgatjuk magunkat másokkal, azt érezzük, hogy a másiknak több van, mint nekünk, és az irigység rabjai leszünk.

Az összehasonlítás a mag, és az irígység a gyümölcs!