192. A Mester - A Megvilágosodás Megtestesítője

Chitram vadataror mooley vriddhah shishyaa gurur yuvah Gurostu maunam vyaakhyaanam shishyaastu chinnah samshayah

A banján fa alatt ülnek a tanítványok, korosodó emberek, a guru pedig maga a fiatalság!

A guru csak a Csend szavát ismeri

De a csodák csodája! A tanítványok kérdései maguktól válaszra találnak!

A fogalmak megértése akadémiai szinten marad, valamint a technikák csak eszközként szolgálnak az átalakulás ereje nélkül mindaddig, míg a mester jelenléte meg nem gyorsítja és fel nem erősíti a folyamatot. Az istenség felismeréséhez szükség van a mesterre.

A védikus hagyomány szerint a spirituális tanár, a guru fontosabb, mint maga az isten. A szent szövegek azt írják, hogy a guru az anya, az apa és az isten egy személyben és mindezeken túli.

Az isten legtöbb ember számára csak egy elmélet. Csak kevesen léteznek azok, akik teljes joggal beszélhetnek a saját tapasztalatuk alapján arról az isteni élményről, amit átéltek. Az a szólás járja, hogy akinek élményben van része, az nem beszél, és aki beszél, az nem élt át semmit. A mester az, aki átélte ezt az élményt és kifejezi mások számára nem csak egyszerűen a szavak által, hanem a testbeszédén és életformáján keresztül.

A mester a kapu a saját isteni élményünkhöz. A tanítványt kézen fogva vezeti keresztül az élményen, hogy az megtapasztalja a saját isteni mivoltának alapvető igazságát. Ebben a folyamatban a tanítvány mesterré válik, és a ciklus így folyatódik tovább.

A megvilágosodás erényteli körfolyamata, mely azt eredményezi, hogy az egyén megtapasztalja a saját igazi természetét, megtöri a vágyak és a szenvedések ördögi körét, melyben mindannyian csapdában vagyunk. Mély megértést igényel, amit Buddha kijelent, hogy minden vágy szenvedéshez vezet. Buddha arra utalt, hogy az emberi természet kívülről, az érzékekből eredően kívánja beteljesíteni ezeket a vágyakat. Ez soha nem hozhat eredményt. A vágyak újra és újra születnek. Csakis a belső boldogság élménye, mely az egyén saját végtelen potenciáljának megértéséből alakul ki, képes eltörölni a szenvedést, mely az emberi természet részévé vált. 365

A mester egy tükör. Egy intelligens energiatükör, amely mutatja az utat önmagunk felfedezéséhez. Kezdjük el ezt az utazást!

Az Oroszlán és a Kölyke Történet

Egy kis történet:

Volt egyszer egy kölykét váró oroszlán, amely megtámadott egy kecskenyájat élelem keresése közben.Amint az egyik kecskére ugrott, az erőfeszítés túl nagynak bizonyult számára és elpusztult, miközben megszületett a kölyke.

Az újszülött oroszlánkölyök alig tudta kinyitni a szemét. Néhány hangot hallatott és kétségbe esetten mozgott körbe-körbe a földön. A kecskék észrevették a megárvult kölyök helyzetét és szánalmat éreztek iránta.

Azt kérdezheted, hogy a kecskék, vajon, hogyan érezhetnek szánalmat egy oroszlánkölyök iránt. Értsd meg, amikor az ellenség nem zavar vagy nem bánt téged, és egyáltalán nem érzed magad veszélyben az ő jelenlétében, akkor az együttérzés lehetséges még akkor is, ha az a természetes ellenséged! Hasonló módon a kecskék nem érezték magukat veszélyben az oroszlánkölyök miatt,és így kimutatták szeretetüket iránta.

A kecskék megérezték, hogy a kölyök nem fogja bántani őket, és emiatt képesek voltak az együttérzés kifejezésére. Vigyáztak rá és felnevelték őt a legjobb tudásuknak megfelelően. Megmutatták neki, hogyan kell füvet legelni, kecsketejet inni, életmódjuk szerint élni, és még azt is, hogyan kell mekegni úgy, mint ők!

Az oroszlánkölyök még a kecskék testbeszédét is felvette. A születése pillanatától fogva senki nem említette neki, hogy ő egy oroszlán, tehát soha nem tudta, mit jelent oroszlánnak lenni. Tehát a kölyök úgy nőtt fel, hogy kecske módjára élt. A kecskék is nagyon kényelmesen érezték magukat vele és közülük valónak tekintették.

Amint az oroszlánkölyök növekedett, elkezdte kimutatni erejét olyan módon, ahogyan azt természete diktálta. Amikor a fiatalabb kecskék veszekedtek vele, általában adott nekik egy jó nagy nyaklevest. A fiatal kecskék panaszkodtak a mama kecskének, 'Megver bennünket!' A mama kecske mindent megtett, hogy elsimítsa az ügyet a kecskék és a kölyök között, vigasztalva a kecskéket és azt tanácsolva, hogy felejtsék el a vitát.

Egy nap egy oroszlán megtámadta a kecskék csoportját. A megrémült kecskék minden irányban elmenekültek. Az oroszlán meglátta az oroszlánkölyköt elszaladni a kecskékkel, aki ugyanúgy mekegett, mint ők. Az oroszlán nem hitt a szemének! Nem tudta felfogni, hogy miért szaladt el, amikor meglátta őt, és miért mekegett kecske módjára.

Másnap az oroszlán visszatért nem vadászat céljából, hanem azért, hogy megfigyelje a fiatal kölyköt. Amikor meglátta a kölyköt, lassan mögéje férkőzött és követte őt. Abban a pillanatban, amikor az oroszlán a kölyök közelébe ért, a kölyök elkezdett kiáltozni, 'Engedj el! Engedj el! Bee, Bee...'

Az oroszlán azt mondta neki, 'Te kis bolond, ne félj! Nem foglak megölni. Nem tudod, ki vagy?' A kölyök így sírt, 'Én egy kecske vagyok. Engedj el! Engedj el!'

Az oroszlán így szólt, 'Őrült, te nem kecske vagy! Ne félj tőlem!' De a fiatal oroszlán szörnyen félt és nem volt hajlandó meghallgatni semmit. Valahogy képes volt kiszabadulni és elszaladni.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

A következő nap az oroszlán visszatért a kecskék területére. Sikerült újból elkapnia a kölyköt. Ez alkalommal szorosan fogta.

A kölyök küszködött a szoros marokban, de míg elméje egyik oldalról arra késztette, hogy elszökjön, lénye másik fele jól érezte magát az oroszlán érintésében. Az erőt nyújtó, kényelmes érzés az oroszlán érintésében valamit felébresztett a kölyök lényének mélyében. Mivel az oroszlán látta a kölyök szenvedését, elengedte őt és azt mondta, 'Holnap is eljövök. De akkor nem foglak üldözni.' És az oroszlán visszatért az erdőbe.

Az oroszlán kölyök egész este ébren volt, képtelen volt aludni. Elméje teli volt temérdek gondolattal... 'Nem tudom elfogadni, amit az oroszlán mondott nekem, de úgy gondolom, lehet, hogy van benne valami igazság,' 'Nem! Nem! Nem! Nem hiszem, hogy bármi, amit mondott helytálló lenne. Tudom, hogy kecske vagyok. Ezt tudom már születésem óta. Amit ő mond, nincs értelme számomra. Hazudozik azért, hogy valamit kicsikarjon tőlem.'

Értsd meg, az oroszlán behatolt a kölyök lényébe a kölyök logikáján túl. Hadd fejezzem ki magam világosan, ha a mester jelenléte hatással van rád, ami meghaladja a logikád, a benned lévő mester már felébredt!

Nem érezheted magad közel az oroszlánhoz, ha csak az oroszlán fel nem ébred benned. Ha érzel egyfajta eksztázist, egyfajta kényelmet a mester, az oroszlán érintése által, és azon kapod magad, hogy ugyanazt az érzést próbálod újra és újra átélni, ami a memóriádba vésődött, amikor az oroszlánnal voltál, még akkor is, ha az csak vizualizáció, légy biztos abban, hogy az oroszlán mély hatást gyakorolt rád! Lényed egy része már érzi a lágyulást. Lényed egy része már felismerte, hogy van abban igazság, amit a mester mond.

A következő nap, amikor az oroszlán megérkezett, a kölyök ott állt várva őt. A kölyök türelmesen állt az erdő szélén az oroszlánra várva. De amikor az oroszlán megjelent, a kölyök lassan elkezdett a kecskék felé távolodni. De fejét nem fordította el, mivel nem akarta elveszíteni az oroszlán latványát!

Csak egy pár lépést tett óvatosan visszafelé, azt sugallván az oroszlánnak, 'Te maradj ott, ahol vagy, és én is ott állok, ahol most vagyok! Így is beszélhetünk. Az igaz, hogy nem vagyok képes elfeledni téged. De tartsuk meg ezt a távolságot közöttünk.'Az oroszlán azt felelte, 'Ez mind rendben van számomra. Maradj ott, ahol vagy! Most kezdjünk el beszélgetni!'

Az oroszlán folytatta, 'Értsd meg, te egy oroszlán vagy! Figyelmen kívül hagyod a valódi természetedet azzal, hogy megpróbálsz valaki más lenni! Figyelj oda körültekintően, és meglátod a különbséget közted és a kecskék között. 'A kölyök azt kiáltotta, 'Nem! Nem! Hogyan lehetséges az? Ugyanazt a füvet eszem, mint ők. Pontosan ugyanúgy élek, mint ők.'

Az oroszlán azt felelte, 'Őrült! Értsd meg ezt az alapvető tényt! Lásd be te magad! Egyetlen másik kecske sem érzi magát közel hozzám. Egyetlen másik kecske sem vár rám. Mind szörnyen félnek tőlem. Csak te vársz rám. Értsd meg csak ebből a tényből, hogy valami történik benned! Miért van szükséged várni rám itt? Gyere el velem a folyóhoz, hogy lásd a tükörképedet a vízben! Megláthatod az arcodat és az enyémet.' 367

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

A kölyök megijedt, attól hogy az oroszlánnal menjen, és azt mondta neki, 'Nem. Csak társalogjunk itt ezen a helyen. Te ott maradsz, ahol vagy, én itt maradok, ahol vagyok. Azt beszélsz, amit akarsz. Én itt maradok és figyelek.'

Ekkor az oroszlán így szólt, 'Rendben van, hadd mondjam a következőt neked. Ha megengeded, én meg tudom mutatni neked az igazi természetedet a folyónál és be tudom bizonyítani, hogy te ugyanaz vagy, mint ami én vagyok. De nem erőltetlek. Egy hét múlva visszajövök. Ha készen állsz, gyere vissza erre a helyre és várj rám! Akkor magammal viszlek a folyóhoz. Ha nem állsz készen, akkor felejts el engem! Ne is próbálj emlékezni rám, csak tűnj el!' Ezután az oroszlán távozott.

Egy hét múlva az oroszlán, ígérete szerint, megérkezett. A kölyök elméje még mindig zavart volt, 'Vajon találkoznom kell-e az oroszlánnal vagy sem?' Lénye mélyén igazán akart találkozni, de ugyanakkor nagyon félt is tőle.

Végül az oroszlánkölyök elérkezett arra a helyre, ahol utoljára beszélt az oroszlánnal, és ott találta őt. Az oroszlán felnézett rá és felkelt. Elkezdte mutatni neki az utat, és lassan mindketten a folyó felé tartottak. A séta közben az oroszlán közelebb lépett a kölyökhöz. A kölyök megijedt és elkezdett kiáltozni, 'Ne! Ne! Maradj ott, ahol vagy! Csak mutasd az utat a folyóhoz! Légy szíves, ne gyere ilyen közel hozzám! Egyedül is képes vagyok lesétálni a folyóhoz!'

Az oroszlán arrébb lépett és elkezdett mesélni a kölyöknek arról, amikor ő volt kölyök, és hogyan vált belőle egy felnőtt oroszlán. Amint ezeket a történeteket hallgatta, a kölyök annyira beleélte magát, hogy elfeledkezett a kettőjük közötti távolságtartásról. A séta közben az oroszlán egyre közelebb került a kölyökhöz. A kölyök teljesen elveszett az oroszlán történeteiben és azt kérdezte, 'Tényleg? Valójában így történt?' 'Neked is ezek a problémáid voltak?'

Anélkül, hogy a kölyök észrevette volna, az oroszlán lassan olyan közel ért, hogy már megérintette a kölyköt mialatt sétáltak! Hirtelen a kölyök megérezte ezt, de úgy találta, mindez már egyáltalán nem zavarja. Az oroszlán gyengéd érintését nagyon lazítónak érezte! Már nem tiltakozott.

Az oroszlán tovább beszélt és a kölyök válaszolt rá, 'Ó! Az szép lehetett... érdekes lehetett...' Az oroszlán most már majdnem megfogta a kölyköt, aki teljesen beleélte magát az oroszlán fiatalkori napjainak 'kis történeteibe'.

Amint megérkeztek a folyóhoz, az oroszlán megfogta a kölyköt és a vízhez vitte. A kölyök most már tudta, hogy nincs többé szökési lehetőség. De meglepő módon azt tapasztalta, hogy már nem is volt szökési vágya !

Értsd meg: a kölyök tudta azt, hogy nem szökhet el és azt, hogy nem is akar elszökni! De ekkor egy kis egó, mely elméje egy sarkában rejtőzködött, megzavarta őt és így szólt, 'Nem! Nem! Engedj el! Mit csinálsz velem? Miért markolsz meg?' A kölyökben még mindig volt egyfajta félelem: tehát megkérdezte, 'Mit teszel velem? Mondd meg, légy szíves, mit teszel velem?'

Az oroszlán azt felelte, 'Nem teszek semmit ellened. Csak nézz bele a vízbe!' A kölyök belenézett a vízbe és azt mondta, 'Rendben, a vízbe nézek.' Az oroszlán akkor azt kérdezte, 'Mit látsz a vízben? Látsz-e két formát? A kölyök azt felelte, hogy 'Igen.'

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

Az oroszlán azt mondta, 'Nos, az egyik oroszlán én vagyok, és a másik pedig te vagy.'

A kölyök ismételte, 'Két tükörkép: az egyik az enyém, és a másik a tiéd.' Ezután hirtelen rájött, mit mondott, nem volt képes elhinni és elkezdett kiáltozni, 'Talán nem így van! Nem! Nem! Nem! Mindkét tükörkép biztosan a tiéd!'

Az oroszlán ráüvöltött, 'Bolond! Nézd! Felemelem a kezem. Figyeld, melyik tükörkép emeli a kezét!' A kölyök a tükörképre figyelt és azt felelte,' Csak az a tükörkép emeli a kezét.' Az oroszlán azt mondta ezután, 'Rendben, most te emeld fel a kezed!'

A kölyök felemelte a saját kezét, ránézett a tükörképekre a vízben és felkiáltott, 'Igen! Igen! Látom már! Látom! Ezután egy félénk és zavart hangon azt kérdezte, 'De hogyan lehetségez az, hogy én egy oroszlán legyek? Nem egy kecske vagyok?'

Az oroszlán csak rátekintett és így szólt, 'Nem azért vagyok itt, hogy játszadozzak veled.' Ebben a pillanatban egyfajta eksztázis érzés kezdett növekedni a kölyökben. Érezte, hogy valami hihetetlen van készülőben.

De újból elméje lépett közbe, hangulata lelankadt és elkezdett kételkedni az elméjében, 'Azt hiszem, engem hipnotizáltak. Ez nem az én igazi természetem!

DE ÚJBÓL ELMÉJE LÉPETT KÖZBE, HANGULATA LELANKADT ÉS ELKEZDETT KÉTELKEDNI AZ ELMÉJÉBEN.

Valami történt velem. Ez nem én vagyok. Soha nem éreztem magam ilyen boldognak, ilyen örömtelinek! Ez nem én vagyok! Valamit csinál velem. Már eleve csinált velem valamit!'

A kölyök még mindig ellenállt. Küzdött azért, hogy elszökjön, de ez csak egy félig-meddig kísérlet volt, egy színjáték, mert valójában nem vágyott elszökni.

A kölyök elkezdett reklamálni, 'Nem! Nem! Nem! Engedj el! Engedj el! Tudom, hogy te egy oroszlán vagy. Ajándékba elhozom neked azt a füvet, amiből én eszek minden nap. Hozok tejet is, amit én iszok minden nap. Felajánlom az időmet, hogy szolgáljalak.'

Végül az oroszlán azt gondolta, 'Most hagynom kellene őt egy kis időre. Egyelőre csak ennyit tudott megérteni.' Tehát azt mondta, 'Rendben, légy tisztában vele, hogy holnap megint talákozunk! Nem megyek az erdő szélére, hogy idehozzalak. Én a saját otthonomban leszek. Ha látni akarsz, találd ki, hol lakom és gyere magadtól, hogy találkozz velem! Nincs vesztegetni való időm arra, hogy érted menjek és idehozzalak! Ha nem akarsz a magad erejéből jönni, akkor nincs mit tenni!'Így szólt hozzá az oroszlán, majd távozott.

Ez alkalommal a kölyök nem szaladt el, mint ahogyan azt eddig tette. Nagyon lassan sétált vissza. Nem akart menni, viszont elméje taszította, hogy térjen vissza a kecskékhez. Az oroszlánkölyök három lába mozdulatlan volt, csak egy lába mozdult. Az elválás gondolatától nagy könnycseppek kezdtek el hullani a kis szemeiből.

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

A következő nap az oroszlán fennkölt pózban ült az otthonában. Lassan, nagyon lassan a kölyök eljött hozzá frissen vágott zöld fűvel, azt gondolva, 'Ez a legjobb fű a világon', leült az oroszlán elé és így szólt, 'Légy szíves, fogadd el ezt a felajánlást, amit hozok neked!'

Az oroszlán figyelt és azt gondolta magában, 'Rendben, ha elfogadom ezt a füvet, ez a kis legény hozzám fog kötődni. Lehet, hogy kapcsolatunk intenzívebbé válik. Ezen keresztül talán közelebb kerül hozzám.' Ezt gondolva, anak ellenére, hogy az oroszlán nem eszik füvet, felvette a füvet, a szájához emelte és elkezdte enni! Dicsérte a kölyköt azt mondva, 'Ez a fű, amit hoztál, igazán jó ízű!' A kölyök nagyon elégedett volt magával. A kapcsolat elmélyült közöttük, amikor az oroszlán elkezdte a füvet enni.

Értsd meg, az oroszlán lealacsonyodik, hogy a füvet egye csak azért, hogy áthidalja a kölyök és közte lévő távolságot! Annak ellenére, hogy soha nem eszik füvet, eljátsza, hogy eszi és élvezi azt.

Lassan a kapcsolat mélyebbé válik az oroszlán és a kölyök között. Néha, amikor a kölyök által hozott füvet ízlelte az oroszlán, ráförmedt, 'Bolond! Nem tudod, milyen fajta füvet kell hoznod nekem? Milyen fű ez? Ennyi idő után már tudnod kellene, melyik füvet eszem. Legközelebb a megfelelő füvet hozd el!'

Az oroszlánkölyök elkezdett gondolkodni, 'Megharagszik. Én is megharagszom néha. Tehát ő az én nyelvemet beszéli, és én is képes vagyok az ő nyelvét beszélni. Ő éppen olyan, mint én!'

Amikor az oroszlán füvet eszik, lealacsonyodik a saját szintjéről, az ő saját síkjáról, tudatosságáról azért, hogy a kölyökkel megteremtse a kapcsolatot.

A kölyök azonnal nagy kényelemben érezte magát. Így már képes volt kapcsolatba lépni az oroszlánnal. Most a kölyök eldöntötte, 'Legközelebb a megfelelő füvet és friss tejet kell hoznom. Meg kell találnom a dolgok helyes módját. Talán megfelelő módon kellett volna becsomagolnom a füvet.' A kölyök terveket szőtt, mert azt hitte, hogy az oroszlán azért szidta le őt, mert nem megfelelően végezte a munkáját! Ilyen módon kezdődött a kapcsolat a kölyök és az oroszlán között. Most már a kölyök szabadnak érezte magát, és bármikor, amikor kedve tartotta, eljött megnézni. Elkezdett nagy kényelmet érezni az oroszlán társaságában, nagy ellazultságot. Nem tudott a 'mester' oroszlán 'mesteri' tervéről.

Egy nap, amikor a kölyök eljött, szokásához híven a fűvel és a tejjel, meglátta az oroszlánt, aki egy hatalmas hússzelet előtt ült. Amikor a kölyök meglátta a húst, megijedt és elkezdett kiáltozni, 'Miért van hús a tányérodon? Miről van szó? Te nem vagy vegetáriánus? Nem tudtam, hogy nem vagy vegetáriánus. Te annyira szeretetteljes és karizmatikus egyén vagy. Nem lehet igaz, hogy te ne légy vegetáriánus! Te megeszed ezeket a szörnyű dolgokat! Én vegetáriánus vagyok! Nem tudom ezt a dolgot felfogni!'

Ez alkalommal az oroszlán nem fordított időt vagy energiát arra, hogy elmagyarázza a dolgokat. Egyszerűen a nyakánál fogta a kölyköt, felvett egy kis húst és a szájába erőltette. Abban a pillanatban, amikor a hús a szájához ért, a kölyök megérezte a vér ízét és valami történt benne.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

A kölyök nem volt képes megérteni, mi megy végbe benne. A kölyök életében először ízlelt húst! Lenyűgözte őt az az érzés, ami hatalmába kerítette. Ez az, ami veled történik az első szatori élmény, korlátlan boldogság pillanata alkalmával! Amikor átéled, meg fogod érteni.

Amikor megízlelte a húst, a kölyök egy oroszlán hangjának megfelelő hangot hallatott. Elkezdett ordítani, amellyel kinyílvánította az igazi természetét. Kifejezte az igazi természetetét. Most az oroszlán egyenesen a kölyök szemébe nézett és azt mondta, 'Tat tvam asi' - Te Az vagy.'

TE NEM EMBERI LÉNY VAGY ÉS NEM VAGY AZONOS AZZAL SEM, AKINEK HISZED MAGAD.

A beavatás megtörtént. Az oroszlán oroszlánná vált. Ennyi volt az egész. Az oroszlán, aki azt hitte hogy kecske, oroszlánná vált.

Oroszlán Vagy, Nem Kecske!

Értsd meg, te nem emberi lény vagy és nem vagy azonos azzal sem, akinek hiszed magad!

Te nagyon is olyan vagy, mint a kecske. Valójában a kecske vagy. Nézz rám és értsd meg! Én is azt hittem, hogy kecske vagyok, de nézd meg, milyen módon váltam oroszlánná! Csak nézd meg közelebbről az életemet! Akkor megérted, milyen ostobaság azt hinni magadról, hogy kecske vagy, és akkor automatikus módon oroszlánná válsz!

Ez az, amit Krishna akar kifejezni, amikor így szól, 'Amikor megérted az életemet, szabaddá válsz.' Egy szabaddá vált egyén élete szabaddá tesz téged, mert pontosan rámutat arra, hogy te most hol állsz. A szabaddá vált egyén is valaha tudatlan volt és ugynazon a ponton állt, mint ahol most te vagy. Ez hatalmas bátorságot nyújt számodra, hogy lenyeld a nyers húst és megízleld az igazi természetedet, ami a boldogság és elkezdj üvölteni a mekegés helyett. Amikor ez az élmény létrejön, akkor üvöltesz mekegés helyett.

Mennyi időbe telt az oroszlánnak, hogy felismerje, ő oroszlán? Alig egy másodpercbe! Abban a pillanatban amikor a hús és a vér a szájába került, elkezdett üvölteni. De emlékezz, mennyi időre volt szükség ahhoz, hogy a hús a kölyök szájába kerüljön!

A MESTER AZ EGYETLEN ÉLŐ SZENTIRAT.

Időre van szükség ahhoz, hogy belépj a mester barlangjába. A kapcsolat, az áthidalás meg kell, hogy történjen azelőtt. Ezért kerül időbe.

A megvilágosodás maga nem vesz időt igénybe. A híd felépítése, a bizalom megteremtése, amellyel az élmény átadásra kerül, vesz időt igénybe.

A Mester Jelentősége

Különösen a mai elme számára nagyon nehéz megérteni a mester szükségét.

A mester az, aki a Valóságot megmutatja számodra, az igazságot, ki is vagy. Nemcsak azért van itt, hogy tanítson, hanem azért is, hogy felébresszen.

A mester az egyetlen élő szentirat.

Nehéz átadni magad istennek, mert nem tudod, hol van isten vagy ki isten. Isten egy egyszerű nézet számodra, nem más. De a mester egyesült az Egésszel. Elérte az Abszolút szintet. Számára isten valós élmény. Együtt él istennel vagy a Léttel, vagy ahogy hívni akarod. És a mester valódi számodra, megtapasztalható. Tehát ő az istenhez vezető ajtó lehet számodra.

Rajta keresztül végrehajthatod a kvantum ugrást isten karjaiba.

Az egyetlen dolog, mely közted és valós természeted, a boldogság között áll, nem más, mint az egód. Tanítvánnyá válni annyit jelent, hogy lemondasz az egódról. Nagyon nehéz lemondani az egóról. Lemondani róla annyit jelent, hogy elveszted a szilárd azonosságtudatodat, melyet mindezen évek során hordoztál azt gondolva, hogy szükséged van rá a túléléshez. Az egóról való lemondás úgy tűnik, mintha halál lenne, amikor valójában az egó áll közted és az élet között!

Az egóról lemondani csak egy - a mesterrel való - mély bizalmon, szereteten és tiszteleten alapuló kapcsolatban lehetséges. Fokozatosan bátorságot gyűjtesz és aztán megkockáztatod az egyetlen dolog elvesztését, amely egész életed során hozzád volt kötve, az egód. Csak akkor mondasz le az egódról, amikor teljes mértékben tisztában vagy azzal, ha zuhansz, akkor csakis a Lét végtelen szeretetébe és együttérzésébe zuhanhatsz, melyet a mester testesít meg.

Jelenleg az élmények többsége, amit lényedhez kapcsolsz, egyre több félelmet és mohóságot táplál. Ehelyett bármely élmény képes arra, hogy egyre több erőt és éberséget nyújtson számodra. Ez az a megértésbeli fordulat, a pszichológiai forradalom, amelyet a mester hoz létre benned, és amely teljes átalakulásodat eredményezi.

A Mestertől Tanulni

Azt kérdezheted, 'Miért van szükségem mesterre? Tanulhatok az élettől.'

A mestertől tanulni egy nagyon édes élmény, nagyon élvezetes élmény. A mester először az ölébe vesz téged és szeretet érzéstelenítést ad, mielőtt elkezdené az egód daganatának eltávolítását. Mivel rád zúdítja szeretetét, észre sem veszed az átalakulás fájdalmát, amin keresztül mész.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

Még, ha enyhén fájdalmas is, elviseled azzal az élvezettel és tudatossággal, hogy a mesterrel vagy. A Mester az intenzív élet. Nem csak tanít téged, hanem figyeli, hogyan mész keresztül boldogan az egész átalakulási folyamaton.

Egy kis történet:

Egy fiatal fiút apja arra kért, hogy mozdítson meg egy nagy követ. A fiú megpróbált mindent, de nem volt képes rá. Teljesen kifáradt. Az apja így szólt, 'Nem használtad minden erődet. Használd az összes rendelkezésedre álló erődet!'

A fiú teljesen ki volt. Ráförmedt apjára, 'Miről beszélsz? Azt mondod, hogy nem használtam minden rendelkezésemre álló erőmet. Fáradt vagyok.

Nem látod rajtam?'

Az apja így szólt, 'Miért, segítségül hívhattál volna engem? Én is az erőd vagyok!'

Hasonló módon, te is használhatod a mester jelenlétét. Légyszíves, értsd meg hogy kérhetsz tőlem segítséget! Soha nem tetted. Soha nem ismerted el hogy a mester is a potenciálod. Annyi segítség áll a rendelkezésedre, annyi minden lehet a tied de soha nem kérsz belőle vagy soha nem használod!

Az élet maga lehet a mestered. De ebben az esetben nehéz lesz tudni, honnan kell tanulni, mit kellene tanulnunk és kitől kellene tanulnunk. Dattatreya*, egy híres mester így szól, 'Soha nem volt mesterem, mert az élet volt a mesterem. Megtanultam az összpontosítást a vadásztól, aki megpróbál a madárra összpontosítani.

NEM CSAK TANÍT TÉGED, HANEM FIGYELI, HOGYAN MÉSZ KERESZTÜL BOLDOGAN AZ EGÉSZ ÁTALAKULÁSI FOLYAMATON.

Megtanultam a hangyák megfigyeléséből, hogyan kell pénzt megtakarítani!' Az élet egy mesterré válhat, ha kellő intelligenciával rendelkezel és a megfelelő dolgokat tanulod meg tőle. De sokszor a helytelen dolgokat veszed magadhoz.

Egy kis történet:

Harishchandra Király egész életét az igazságnak szentelte. Harishchandra* története azt mondja, az igazságért élt és és egyszer arra kényszerült, hogy eladja feleségét és gyerekeit csak azért, hogy fenntartsa igaz természetét.*

Egyszer egy faluban egy szónok Harischandra* történetét mesélte. A történet elmesélése után mekérdezett egy férfit, 'Mit tanult a történetből?' A férfi így felelt, 'Azt tanultam, hogy mindig az igazságot kell képviselnem és beszélnem, történjen bármi az életben.' A szónok boldog volt. Azután megkérdezett egy másik férfit, 'Ön mit tanult?'

A második férfi azt mondta, 'Én egy másik fontos leckét kaptam belőle. Vészhelyzetben még a feleségedet is eladhatod, nincs semmi gond!'

Értsd meg: két különböző dolgot tanulhatsz ugyanabból a történetből!

Talán nincs meg benned az az intelligencia, hogy mindig helyes módon tanulj az élettől, és emiatt adódik a mester az életedben. Ő megmutatja az utat, mert már kipróbálta és sikert aratott.

Dattatreya - A Hindu Szentháromság, Brahma, Vishnu és Shiva megtestesítője egy alakban.

---

Harishchandra - Egy legendás indiai uralkodó aki híressé vált arról, hogy megtartotta a szavát bármilyen áron.

373

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

A MESTER MEGNYITJA AZ ÉLET LEGÉDESEBB ÉLMÉNYÉNEK KAPUIT, A SAJÁT EGYEDISÉGED ÉLMÉNYÉT.

Lásd, a daganatot el lehet távolítani bizonyos orvosságok segítségével is! De az évekbe kerülhet. A mester eltávolítja azt az idő töredéke alatt. Mégegy részlet: ha tovább élnél a daganattal, az sokkal rosszabb lenne, mint a fájdalom, amit akkor érzel, amikor a mester eltávolítja azt. Ez a fájdalom szinte semmi. De a daganattal élni veszélyes és nehéz. Ezért jobb a mesterhez fordulni.

Az élet egy túl mély misztérium, melyet nem lehet felfogni a vágyainkon keresztül. Lehet, hogy vágyaink nagynak tűnnek és egész életünket kitöltik. Az életről alkotott szűk látókör miatt jelentőséget tulajdonítunk a jelentéktelen dolgoknak, míg annyi fontos és jelentőségteljes élmény vár ránk az ajtóban. Az a gond, hogy el sem tudjuk képzelni őket, mert soha nem láttuk, mik is azok.

Ezen a ponton lép a mester a színre. Ő látta az élet teljességét. Ő lát olyan dolgokat, amelyeket te el sem tudsz képzelni, ne is gondoljunk vágyni rá. Azért áll ott melletted, hogy segítsen, hogy te is a beteljesülés irányába mozdulj az életedben.

Csak arra van szükséged hogy bízz és vele együtt mozdulj. Akkor a történések folyamatában meggyőződsz erről az igazságról. Ekkor belépsz az erényesség ciklusába. Egyre több bizalom egyre több élményhez vezet amelyek még több bizalmat eredményeznek.

A mester semmit nem erőltet rád. Ő csak egyszerűen eltávolítja azt amire nincs szükség és amit rád erőltettek, így frissé és újjá alakít téged. Gyönyörű üres festővászonná válsz, amelyen megteremtheted a saját egyedi festményedet. Megkomponálhatod a saját dalodat és a saját táncodat táncolhatod. A mester megnyitja az élet legédesebb élményének kapuit, a saját egyediséged élményét.

Értsd meg a különbséget a technika és a folyamat között! A technikát meg lehet ismételni és az eredmény ugyanaz lesz. De a folyamatban nem juthatsz ugyanahhoz az eredményhez minden alkalommal és nem leszel képes magad végrehajtani azt.

A mesterrel végrehajtott technika egyenlő a folyamattal. Egy folyamat a mester nélkül egyenlő a technikával.

Az Örök Kapcsolat

Mi a kapcsolat jelentése?

A kapcsolat az, amely feltárhat számodra olyan dimenziókat, melyekről nem is tudtad, hogy léteznek benned. Megadja számodra az élményt és bizonyítja, hogy te is képes vagy valamit vagy valakit szeretni. Megmutatja, hogy te is képes vagy szeretni, és képes vagy áldozatot hozni elképesztő mértékben valaki kedvéért.

Amikor megszületünk, teljességgel születünk. De nem vagyunk tudatában annak, hogy mennyi dimenzióval rendelkezünk, és amikor nem vagyunk tudatában, a külső világ sem képes felismerni azt. A kapcsolatok azzal az erővel rendelkeznek, hogy felébresztik az általunk nem ismert dimenzióinkat, segítenek megtapasztalni és kimutatni őket a külvilág felé.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

A kapcsolat felébreszti a benned lévő ismeretlen dimenziókat.

Bárkivel vagy bármivel fennálló kapcsolat - teljesen mindegy, hogy ki vagy mi az - elvezet téged a mesterrel való abszolút kapcsolathoz.

Amikor szerelmes leszel - legyen az férfi, nő vagy gyerek, istenség vagy mester - olyan dimenziókat fogsz látni magadban, amelyeket soha nem ismertél. Az ilyenfajta szeretet virágzásával felelősségteljesebbé válsz. Az élet igazi zamatát fogod átélni.

A mesterrel - aki egy a Léttel - fenntartott kapcsolat mélyebb, mint bármelyik más. Ez a lényed szintjén születő kapcsolódás.

Általában minden más kapcsolat köteléket hoz létre de a mesterrel való kapcsolat rendelkezik azzal az erővel, hogy elvezessen téged a szabadsághoz és végül az örök boldogsághoz. Még akor is, ha megpróbálsz köteléket kialakítani ebben a kapcsolatban, az csakis az örök boldogsághoz vezethet! Soha nem keletkezhet kötelék ebben a kapcsolatban.

A mester formája a híd közted és az Abszolút között. Mivel a forma az Abszolút megtestesülése, ezért mind az emberi lény, mind az isteni dimenziót magába foglalja. Amikor nem csak a formával teremtesz kapcsolatot, hanem az igazsággal is, amit a forma képvisel, akkor eljutsz az Abszolút tudáshoz.

A mester minden formát képvisel és egyben forma nélküli. Megtagadja, hogy egy keretben tartsák számon, egy kődarabbá változtassák, vagy kép formájában dicsőítsék. A mester meghaladja a formákat, a dimenziókat. Végtelen dimenziókkal rendelkezik!

A KAPCSOLAT FELÉBRESZTI A BENNED LÉVŐ ISMERETLEN DIMENZIÓKAT.

Ha egy keretbe foglalod a mestert –legyen az anya vagy a kedvesed szerepében-, akkor könnyű lesz számodra magadhoz közel tartani. Könnyebben tudod ôt reklámozni. De a mester nem érdekelt semmilyen üzletben. Azt akarja, hogy összezavart légy, így magadba nézz és megvilágosodj. Azt akarja, hogy meghalj azért, hogy felébredj.

Az ártatlanságoddal gyere a mesterhez. Megmutatja számodra az utat. Ne kételkedj és ne gondolkodj azon, hogy a karjaiba zuhanj-e szeretettel! Magasra repülsz vele a boldogságba.

A mester többszörös síkon és keretben teremt kapcsolatot velünk. Minden egyes sík vagy keret feltárja annak az egyedi kapcsolatnak a gyönyörét és intenzitását, amellyel minden egyes lényhez köti magát, aki szerencsés módon az ő terébe lép.

Minden lény, aki az Igazságra vágyik, egy gyönyörű és egyedi úton keresztül utazik a mesterrel, aki elvezeti őt a tudatlanság sötétségéből a tudás világosságába. Ez egy kényes szerelmi ügy. Ez két lény mély bizalma és egy közösségbe olvadása olyan módon hogy a mester lényének lángja egyszerűen a tanítvány lényébe száll. Az éberség szikrája meggyullad ilyen módon.

Különböző kapcsolatok különféle dimenziókat tárnak fel benned. Egy szerető a szeretet dimenzióját nyitja meg. A barátaid megnyitják a barátság érzését benned. Gyermekeid megmutatják az anyai érzés dimenzióját számodra. Szüleid, nagyszüleid a gyermekkor dimenzióját táplálják. De csak a mester képes megnyitni az összes dimenziót benned.

375

A MESTER AZ A SZEMÉLY AKI FELÉBRESZTI BENNED A MEGVILÁGOSODÁS DIMENZIÓJÁT.

A mester az a személy aki felébreszti benned a megvilágosodás dimenzióját. Nem tudod kiszámítani előre azt az átalakulást amit a mester-tanítvány kapcsolat alkot benned. A mester különböző dimenziókban tárja fel magát és arra késztet, hogy túllépd azokat, majd lehetővé teszi az Abszolút élményét az eggyé válás során.

Isten és a Mester

A költő és misztikus Kabir* énekli gyönyörűen:

'A Mester és Isten, mindkettő megjelenik előttem. Ki előtt kell, hogy leboruljak?

Én a Mester előtt hajlok meg. Ő mutatta be nekem Istent.'

Vivekananda, a Rámakrishna Paramahamsza tanítvány, társaival folytatott egyik társalgásban istenként utalt Rámakrishnára. Egy másik tanítvány tiltakozott, azt mondván: 'Bizonyosan túlzásról van szó. Egyetértek, hogy a mester megvilágosodott, de hogyan lehetséges az, hogy ő Isten legyen?'*

Vivekananda megkérdezte tőle, 'Mit tudsz te Istenről?' A tanítvány azt felelte, 'Ó, az Isten mindenható, mindentudó és mindenhol jelenlevő!'

Vivekananda tovább kérdezte, 'Mit értesz azon, hogy az Isten mindenhol jelenlevő?' A tanítvány azt mondta, 'Isten mindenhol ott van.' Vivekananda azt felelte, 'Bizonyosan, tehát most is kell, hogy lásd őt.' A tanítvány összezavarodott és nem tudta, mit feleljen.

Vivekananda azt mondta neki, 'Számodra Isten egy nézet, amit nem vagy képes látni, egy fogalom, amit nem is ismersz vagy nem is értesz. De itt áll a mester előtted, aki Isten a valóságban.'

Valaki azt kérdezte tőlem, 'Mi a különbség Isten és a mester között?'

Azt kérdeztem vissza, 'Mit tudsz az Istenről? Amit tudsz, az mindössze a szavak gyűjteménye, elmélet. Nincs fogalmad róla, miről beszélsz, amikor Istenre utalsz. Számodra ő csak egy eszme, egy elképzelés arról, amit az abszolút energiának és egyetemes tudatnak hiszel, vagy hívd, ahogy akarod azt, amiről nem tudsz semmit!'

A Brahmanda Purana* így szól,

A Mester az Shiva*, annak három szeme nélkül,

az Vishnu*, annak négy karja nélkül,

az Brahma*, annak négy feje nélkül.

Kabir - India misztikus és áhítatos költője.

Vivekananda – Rámakrishna Paramahamsza megvilágosodott mester tanítványa.

Rámakrishna Paramahamsza – Megvilágosodott mester.

Brahmanda Purana - Egy 12 000 strófából álló hindu purána, vagyis eposz, melyet a tizennyolcadik és egyben az utolsó eposznak tekintenek. Ez a purána a Brahma által létrehozott világegyetem története.

---

Shiva - A Hindu Szentháromságban a megújulás képviselője.

Vishnu - A Hindu Szentháromságban a fenntartás képviselője.

Brahma - A Hindu Szentháromságban a teremtés képviselője.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

Ő maga a Parama Shiva* emberi formában.

A mester valódi. Ő az abszolút kozmikus energia valósága. Ő itt és most létezik. Ő a jelenben van; Ő maga a jelen. Ő a híd közted és az Istenről alkotott nézeted között. Ebben az értelemben nagyobb Istennél.

Az emberek azt kérdezik, 'Te Isten vagy?' Azt felelem nekik, ha nem tudod, ki vagy mi Isten, hogyan kérdezheted, én Isten vagyok-e? Az Istent nem lehet meghatározni. Csak megtapasztalni lehet.

Hadd mondjak valamit kerek perec: nem azért vagyok itt, hogy isteni mivoltomat bizonyítsam! Azért vagyok itt, hogy az isteni mivoltodat bizonyítsam.

A mester olyan, mint az erdőtűz a folyó egyik partján. A tanítvány a folyó másik partján áll. A folyó jelenti a 'szamszárát', a születések és az újraszületések folyóját. Ha a mester és a tanítvány között lehet építeni bármilyen anyagú hidat, a tűz áthaladhat rajta és elérheti a tanítványt. A híd anyaga valójában anyagtalan. Lehet azt fából vagy cementből építeni, de az erdőtűznek keresztül kell mennie rajta, hogy elérje a tanítványt. Hasonló módon, bármely kapcsolatban állsz a mesterrel, oldódj fel benne teljesen!

Ha feloldódsz benne, akkor beteljesíti érzéseidet és elvezet téged az örök boldogság abszolút állapotához.

NEM AZÉRT VAGYOK ITT, HOGY ISTENI MIVOLTOMAT BIZONYÍTSAM, AZÉRT VAGYOK ITT, HOGY AZ ISTENI MIVOLTODAT BIZONYÍTSAM.

Ha mélyen magadévá teszed ezt az igazságot és megpróbálod gyakorolni elhatározottsággal, 'Az érzéseimre fogok összpontosítani és feloldódom a mester-tanítvány kapcsolatban,' akkor elvezet téged ahhoz az állapothoz. Ne gondold azt hogy nem tudod, hogyan oldódj fel benne! Maga az elszántság elegendő; automatikus módon végbemegy benned. Bármely a mester és a tanítvány között álló akadály eltávolítódik, ha a mester és a tanítvány közti feloldódásra összpontosítunk.

A Mesterrel való kapcsolat Öt Formája

Ötféle módon léphetünk kapcsolatba a mesterrel. Minden egyes kapcsolatformán keresztül egy különböző út tárul eléd, mely egyre közelebb visz magadhoz.

Az egyik út az anya és a gyermeke kapcsolat, amikor úgy tekintesz a mesterre, mintha a gyermeked lenne. Ezt úgy hívják, hogy vatszalya bháva - ahogyan Yashoda, Krishna fogadott anyja teremtett kapcsolatot Vele.

Egy másik forma a gyermek és az anya kapcsolat, amit matru bhávának neveznek. Ilyen módon kapcsolódott Rámakrishna Paramahamsza Kali istennőhöz, úgy tekintett a mesterre, mint anyára.

A harmadik a baráti kapcsolat, barátként tekinteni a mesterre, vagyis a szakha bháva.

Brahma - A Hindu Szentháromságban a teremtés képviselője.

---

Parama Shiva – Az Abszolút.

377

Ilyen módon teremtett kapcsolatot Krishnával Kuchela* és Arjuna.

A következő az a hozzáállás, amikor a szolgálatnyújtás áll előtérben. Ez az úgynevezett dásza bháva. Ez olyan mester-tanítvány kapcsolatra utal, amelyben a tanítvány mestere hű szolgájának tekinti magát. Ilyen kapcsolatban állt Hanuman, a majomisten Rámával a híres indiai eposzban, a Rámayánában.*

A legmagasabb szintű kapcsolat a szerető kapcsolat. Ezt nevezzük madhura bhávának. Ilyen módon tekintett Krishnára Radha, az ő tejárusnő kedvese. Amit Radha* érzett Krishna iránt, az a szerető hozzállása volt. Ez a hozzáállás nincs kapcsolatban azzal, hogy férfi vagy-e vagy nő, mert nem kapcsolódik a testhez. Teljes mértékben független a testtől. Ez a kapcsolat a lényből ered.

Ha a mester férfi és te is férfi vagy akkor is kialakulhat a madhura bháva. Ha a mester nő és te is nő vagy akkor is kialakulhat a madhura bháva. A madhura bháva nem függ a nemtől. Túllépi a nemiség tudatát. Az intenzív kapcsolódást foglalja magába.

És végül létezik a maha bháva.Ez az öt bháva együttvéve, és még valami hozzáadva! Erről szól az egész mester-tanítvány kapcsolat. Néha úgy érzed, hogy a mester a fiad. Néha úgy érzed, hogy ő olyan, mint az anyád. Néha azt érzed, hogy ő az Úr, más alkalommal pedig ő a barátod. Néha egy vigasztaló szeretőként tapasztalod. A mesterrel való kapcsolat magában foglalja mind az ötöt egy hozzáadott értékkel együtt.

Bármely formát, vagy bhávát használhatod a mesterrel való kapcsolatodban, vagy mind az ötöt együtt.

A Mester-Tanítvány Kapcsolat Szintjei

Számos szintet különböztethetünk meg a mester és a tanítvány kapcsolatban. Az első az tiszta intellektuális szint, amelyben legtöbbnyire a kétely dominál. Kételyek tömege jön elő állandó jelleggel. Azt gondolod, 'Ugyan, hisz alig harminc éves. Hogyan lehetséges, hogy ő mester legyen? Nem tűnik iskolázottnak vagy képzettnek. Hogyan képes arra, hogy emberek ezrei hallgassák őt?' Megvannak a magad kételyei. Cinikus vagy. Az intellektus zónájában a kapcsolat soha nem jön létre.

A következő lépes az intellektustól az intelligenciáig vezet. A kétely negativitásától tovább lépsz és azt kérdezed, 'Miért ne vegyek részt ebben a programban, hogy rájöjjek, mit is tesz valójában ez az egyén?' Ahelyett, hogy megrekednél a 'Mit tudhat ő?' kérdésében, továbblépsz, 'Azt hiszem, van benne valami igazság. Nem hiszek benne, nem is kételkedem. Rendben, járjunk a végére!'

Kuchela (ejtsd: Kucsela) - A megvilágosodott mester, Krishna gyermekkori barátja, aki példaként szolgál a mester és tanítvány baráti kapcsolatára.

---

Rámayána - Hindu itihasza, vagy más néven eposz Ráma hercegről. Az eredeti szöveget Valmiki, a bölcs költő írta.

Radha - A legfőbb gopi, Krishna megvilágosodott mester női tehénpásztor hívői között.

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

Az intellektus elkezd intelligenciává válni.

Ezután, ha továbbra is a belső világodba tekintesz, akkor az intelligenciád növekszik az érzelemmel, úgymint 60% intelligencia és 40% érzelem. Azt érzed, hogy a mester egy jó barát. Azt gondolod, 'Segíthet számomra itt vagy ott, amikor szükségem van rá. Van egy bizonyos elképzelésem arról, milyen legyen az életem, nem kell nekem mindent megtanítania, de bármikor, amikor szükségem van egy döntéshozatalra, számíthatok a segítségére.' Ilyen módon úgy tekintünk a mesterre, mint egy barátra. Ezt hívjuk baráti hozzáállásnak, vagy szakha bhávának.

Ez annyit jelent hogy egy botot használunk a járáshoz. Botot használsz,amikor emelkedők vagy lejtők vannak előtted. Ezután szépen lassan, amikor depresszió vagy lehangoltság gyötör, elveszted a képességet, hogy segíts magadon a szavait használva, és így szólsz: 'Tanításaid nagyszerűek, de jelenleg nem tudom követni őket. Mi a teendő?' Ekkor ő pszichológiai és mentális támaszt nyújt. Felismered hogy a bot nem elegendő, több támaszra van szükséged. Kinyújtod a kezed felé és segítségével újból elkezdesz járni. Növekszik az iránta érzett hálád, mialatt fogod a kezét.

Ha csak a botot fogod, akkor az egy baráti kapcsolat, az intelligens érzelem. Ha elkezded a kezét fogni, akkor ő felemel téged, és az egész lassan ézelem-intelligenciává válik. Ebben a szakaszban az intelligenciától az 'érzelemmel telített intelligencia' felé mozdulsz, úgymint 60% intelligencia és 40% érzelem. Ezt a hozzáállást nevezem én úgy: anyának vagy apának érezni a mestert.

Barátból apává vagy anyává válik. Lassan, nagyon lassan a kapcsolat elmélyül. Megállapodsz és azt gondolod, 'Ő nemcsak egy barát. Nemcsak az a személy, aki tanácsokat ad és ötletekkel szolgál számomra. Ő a problémáimat is megoldja.'

Ezután, amikor az elvárásaidon túl újra és újra segítséget kapsz, a benned lévő érzés iránta egyre inkább az érzelem javára növekszik. Betölt téged, betölti szívedet. Elfelejteni őt gondot jelent számodra. Ez az a pillanat, amikor azt érzed, hogy szolgálóként kell meghajolni előtte, nem szégyennel, hanem tiszteletnyújtó alázattal, hiszen megtaláltad, akinek átadhatod minden problémádat. Ilyen módon érzett Hanuman mestere, Ráma iránt az indiai eposzban, a Rámayánában*. Teljes mértékben átadta magát Rámának. Az ilyenfajta kapcsolat egy magasszintű érzelmi kötődést hoz létre. Ebben a hozzáállásban jóval több érzelem van, mint az előzőben. Ez a 60%-nyi érzelem és 40%-nyi intelligencia vegyülete.

Ezután lépésről lépésre érzelmileg egyre mélyebbre jutsz és elkezded védelmezni a mestert. Ahelyett, hogy figyelmet és segítséget igényelnél tőle, támogatni, szeretni és szolgálni akarod. Hozzáállásod átalakul egy gondoskodó anya gesztusaivá. Ez a tiszta érzelmi állapot. Egy anya alapvető szükséglete, hogy biztosítsa gyermeke jóllétét.

Rámayána - Hindu itihasza, vagy más néven eposz Ráma hercegről. Az eredeti szöveget Valmiki, a bölcs költő írta.

---

379

A MESTER EGY OLYAN ÉLŐ ENERGIA, AMELYTŐL EGY ÚJ TUDATOSSÁGGÁ ALAKULSZ.

Ebben a négy szintben - intelligencia, intelligencia-érzelem, érzelem-intelligencia és tiszta érzelem - az életed független a mester életétől. Csak azért fogadsz el segítséget tőle, hogy segítsd és gazdagítsd életed, ennyi az egész.

Amikor az érzelmi hozzáállás éretté válik, kezded úgy érezni, hogy életed többé nem elválasztható az övétől. Ekkor az érzelmi szintről a lényi szintre lépsz tovább. Úgy érzed, áldoznod kell azért, hogy vigyázz rá és életed neki szenteld. A lény szintjén egy egybeolvadás jön létre, az anya és a gyermeke érzelmi kapcsolódásánál erősebb kapcsolatról van szó. Ez egy mély szereteten alapuló összekötő kapocs és mentes mindenféle nemi tudattól. Ezt hívják madhura bhávának, ami az érzelmi és lényi szintű hozzáállás intenzív vegyülete.

Amikor a madhura bháva intenzívvé válik, hirtelen rájössz, hogy nem létezik, 'Ő' és 'te'. Nincs két különböző lény. Te és ő az egy és ugyanaz. Elkezded átélni a maha bhávát, átélni azt, hogy te vagy a mester. Átéled az abszolút élményt - tat tvam asi - Te Az vagy.

Először az intellektus, azután az intelligencia, azután 60% intelligencia és 40% érzelem, azután 60% érzelem és 40% intelligencia, azután 100% érzelem, azután 60% érzelem és 40% lényi szint, azután 100% lényi szint.

Ilyen módon lépésről lépésre megtapasztalod és növekszel a mester-tanítvány kapcsolatban. De bármely korszakban, bármely hozzáállás lehet kiemelkedőbb a másiknál.

Mindenki növekszik kollektív módon az energiában, mégis minden egyes lény kapcsolata a mesterrel egyedi.Ez benne a gyönyörűség! Legyen az dásza bháva, a mester-szolga kapcsolat, mint Hanuman és Ráma között, vagy vatszalya bháva, anyai szeretet, mint Yashoda és Krishna között, vagy szakha bháva, barátság, mint Krishna és Ardzsuna között, vagy matru bháva, a gyermek szeretete az anya iránt, mint Rámakrishna és Kali Anya között, vagy madhura bháva, a kedves szeretete, mint Radha* és Krishna között - minden egyes bháva, a hozzáállás egyedi az adott tanítvány és a mester közti kapcsolatban. Minden egyes tanítvány azon az úton halad a mesterrel a valósága keresésében, amely a legjobban szolgálja a fejlődését.

Hogyan kell a Mester Jelenlétében Viselkedni – Légy Nyitott!

Amikor a mester jelenlétében vagy, légy teljesen nyitott! Ne fagyaszd meg magad! Értsd meg,hogy az élet sokkal több mint a logika! Szabadulj meg a logikától, légy teljesen nyitott és éber!

Amikor elengeded magad és nyitottá válsz, a mester egy olyan élő energia amelytől átalakulsz, egy új lénnyé válsz, egy új energiává és új tudatossággá alakulsz.

Radha - A legfőbb gopi, vagyis Krishna megvilágosodott mester női tehénpásztor hívői.

---

A MESTER - A MEGVILÁGOSODÁS MEGTESTESÍTŐJE

Egy kifejezést használva: újjá alakulsz! 'Új' leszel és 'tiszta', valamint 'kirobbanó'!

Könnyebnek érzed magad mert elveszted azon daganatok súlyát melyeket magadban hordoztál, de nem voltak részeid, csak zavaró elemek. Ha zavaróak voltak, akkor soha nem voltak arra hivatottak hogy a részeid legyenek. Tehát legyél csak nyitott, hogy a 'mester sebész' eltávolítsa ezeket a daganatokat, melyeket életről életre magadban hordoztál!

Amikor a mester jelenlétében vagy, légy teljes! Nem arról van szó, hogy egyetértesz-e vagy sem azzal, amit a mester mond. Meg kell haladnod az egyetértést és az ellentétet. Amikor látod a napot felkelni, mondhatod-e, hogy egyetértesz vele vagy sem? Nem! Megtörténik és kész. Hasonló módon létezik a mester, ennyi az egész. Ha egyszer ez az érzés részeddé válik, már semmi mást nem kell tenned. Akkor megadtad számára az engedélyt, hogy feltárja lényedet előtted.

Tanítványnak lenni annyit jelent, hogy teljes mértékben nyitott vagy a mester előtt, nem félsz semmitől, nem rejted el magad semmilyen módon, teljes mértékben az eredetiségedben létezel.

Akkor a mester végrehajthatja a munkáját rajtad. Olyan különböző irányokba terel téged, melyeket soha nem gondoltad, hogy képes vagy ellenőrzésed alatt tartani. Olyan pillanatokra és helyzetekre ösztönöz, melyektől más módon tartottál volna. Folyamatosan kiterjeszti határaidat addig, amíg egyszer felismered, hogy nincsenek határok, nincsenek korlátok.

TANÍTVÁNYNAK LENNI ANNYIT JELENT, HOGY TELJES MÉRTÉKBEN NYITOTT VAGY A MESTER ELŐTT, TELJES MÉRTÉKBEN AZ EREDETISÉGEDBEN LÉTEZEL.

Akkor olyan leszel, mint ő. Te is egy teljesen szabad, korlátlan Paramahamszává válsz!

Csak annyit kell tenned hogy megnyitod magad a mester, a Lét előtt. Amikor nyitott vagy, kifejezed a mesterbe vetett bizalmadat. Csak erre a bizalomra van szükség hogy felépítsd a közted és a Lét közötti gyönyörű hidat.

Egy kis történet:

Egy tanítvány a Gangesz folyóba esett. Mestere a Gangesz partján üldögélt. Amikor a tanítvány meglátta őt, azt kiáltotta, 'Ments meg! Ments meg! Isten, ments meg! Mester, ments meg!'

A mester azt felelte, 'Őrült! Állj fel! Mentsd meg magad!' A tanítvány visszakiáltott, 'Később beszélj a filozófiádról! Először ments meg! Az életem veszélyben van. Csak ments már meg!'

A mester meg sem mozdult. Megismételte, 'Őrült! Mentsd meg magad! Állj fel!' A tanítvány visszakiáltott, 'Azt hittem, a mesterem vagy, ments meg, ments meg!' Most a mester hangosan odakiáltott, 'Te süket! Állj fel!'

A tanítvány megijedt és felállt... és rájött, hogy a víz csak a derekáig ért!

Te is csak azért szenvedsz, mert 'a vízbe estél', de nem veszed észre, hogy csak a derekadig ér! Csak amikor a mesterre hallgatsz és felállsz akkor ismered fel hogy a víz csak a derekadat éri és megnyugodhatsz. Mindazok a gondok amiről azt hitted, lerombolják az életedet, igazából nem léteznek. Legtöbbnyire csak a fantáziádban léteznek. Soha nem bizonyulnak valósnak.