115. Az a Mérvadó, amire az Utolsó Pillanatban Emlékszel

Íme egy gyönyörű történet az Upanishad*-okból, a védikus szent iratokból:

Egy rishi, akit Jadabharátának hívtak, megmentett egy szarvast, és valahogyan nagyon egymáshoz szoktak. Egy lemondó életet élt, de ragaszkodott ehhez a szarvashoz.

Reggeltől estig azzal töltötte idejét, hogy a szarvast kényeztesse. Amikor haldokolt, képtelen volt elfeledkezni az állatról. Elkezdett aggódni, 'Jaj, ki fog vigyázni rá? Mi fog történni vele?'

Amikor meghalt, szarvas formájában született újra.

Ez a verssor az Upanishadban, gyönyörűen tükrözi, hogy azzá válsz, amire az utolsó pillanatban gondolsz!

Néhányan nagyon ügyesen arra gondolnak, 'Hadd éljem az életem, ahogy kívánom! Majd az utolsó pillanatokban emlékezem istenre, eléneklem a nevét és a mennyekbe kerülök valahogy.' Légy tisztában vele, csak az jön előtérbe, amikor távozol testedből, amire egész életed során gondoltál! Ne hidd azt, hogy az utolsó pillanatban eljátszhatod a játszmát! Nem!

Upanishad – Iratok, amelyek a Védák ősi szövegeinek lényegét alkotják. Szó szerint azt jelenti, 'ülni a mester társaságában'. Tizenegy jelentős Upanishad létezik, amelyekhez Ádi Shankara, megvilágosodott mester fűzött magyarázatot.

---

Valójában, amikor elhagyod a tested, az egész rendszered egy agónián megy keresztül, hiszen 80 vagy 90 életév fog lezajlani előtted, mint egy felgyorsított film. Bármit, amit intenzíven átéltél, előtérbe kerül. A spirituális élményeid több színben jelennek meg.

Légy szíves, értsd meg, hogy a 'gondolatmentes éberség' állapota az, ami a legerősebb élmény lehet az életedben! Még ha csak egy pillanat idejéig éled is át, ez elegendő. Természetes módon ez az élmény fog előjönni amikor távozol testedből. Ez fog fényenergiaként működni és képes leszel a Tudat terébe lépni.